4. fejezet - Én is csak egy trófea vagyok?

Na sziasztok. Itt az újabb fejezet, azért hoztam ilyen gyorsan az újabb fejezetet, mert szerdán elutazok és csak vasárnap kora este jövök meg, szóval az 5. fejezet az csak vasárnap este kerül fel, ha minden jól alakul és nem leszek hulla fáradt. Addig is jó olvasgatást. 

                                                    ***

Úristen. Mit csináljak? Oda menjek? Itt maradjak? Menjek más merre? tettem fel magamnak a kérdéseket. Törtem a fejem, hogy mit csináljak miközben Cheryl mögöttem állt, de a gondolkodásra nem volt idő, ugyan is apám észre vett.
 - Hailie. Gyere ide kérlek. - intett felém.
 - Igen? - siettem oda hozzá.
 - Csak akartam, hogy köszönj Marshall-nak. - mosolygott és persze ő is csak mosolygott erre.
 - Remek. Elmentem a városba. - majd sarkon fordultam és Cher-el kifelé vettük az irányt. Mikor kiértünk az udvarra hallottuk, hogy valaki utánunk lépked, majd hirtelen megfordultunk és Eminem állt előttünk.
 - Sziasztok. - köszönt bájos mosolyával. Úgy döntöttem, még köszönni se köszönök, így egyből a tárgyra térek.
 - Miért követsz minket? - tettem karba a kezem. Épp válaszolni próbált volna, amikor Cher telefonja megcsörrent.
 - Bocsi ezt muszáj felvennem. - mutatott telefonjára, majd arrébb ment tőlünk.
 - Szóval, miért követtél minket? - kérdeztem tőle.
 - Beszélni akarok veled. - mondta, miközben Cher is megérkezett.
 - Bocsi Hailie el kell mennem. Be kell mennem felszolgálni az éttermünkbe. Majd hívlak. Sziasztok.- majd egy puszit nyomott az arcomra és sietősen távozott. Én pedig Eminemmel kettesbe maradtam.
 - Oké, beszüljünk. - majd a tegnapi park felé vettük az irányt. Leültünk egy padra, majd mély beszélgetésbe kezdtünk.
 - Szóval, miről fogunk dumálni? - kérdeztem.
 - Amit tegnap tettem, az őszinte volt. Soha nem éreztem ilyet egy lány iránt se. Mikor megcsókoltalak a fellegekben jártam, mikor nem voltál velem, csak rád gondoltam. - mondta, miközben rám nézett és hirtelen megcsókolt. Ahogy hozzám ért az egész testem beleremegett.
 - Én is ugyan ezt éreztem. - mondtam, miközben  kicsit távolodtam tőle.
 - Kedves Hailie, megtisztelne most egy randevúval? - térdelt le elém, mosolyogva. Nevettem egy hatalmasat, majd belegyeztem és elmentünk sétálni a városba.
 - Nem zavar, ha felismernek? - kérdeztem tőle kíváncsian.
 - Ha veled vagyok, nem. - én erre csak mosolyogtam, majd mikor LA utcáin császkáltunk véletlen egy zsákutcába kötöttünk ki.
 - Nagyon elfáradtam. - ültem le egy kisebb kő oszlopra. Eminem oda térdelt elém, majd percekig csak néztük egymást. Újra és újra csak elvesztem tekintetében, azokban a gyönyörű kék szemeiben. Hirtelen csak az ajkait észleltem a számon, miközben próbál megcsókolni. Nem ellenkeztem, percekig csak egymást élveztük, majd hirtelen abba hagytam és megöleltem. Ahogy hozzám ért, újra és újra megremegtem, az ő karjaiban biztonságban éreztem magam.
 - Megismételjük a randit?- súgtam a fülébe. Ő csak bólogatott, majd egy puszit nyomott a számra, amikor megszólalt a telefonja. Nem tudtam miről és kivel beszél, de gondoltam nem az én dolgom és nem is figyelek.
 - Mennem kell. - állt fel.
 - Hova? - érdeklődtem.
 - Az egyik haverom bajba került és csak én tudok segíteni, de ígérem  holnap egész nap a tiéd leszek vagy is csak 5-ig, mert utána apukáddal találkozok. - fogta meg a kezem, majd én is felálltam. Fájdalmas búcsút vettem tőle, majd haza felé vettem az irányt. Otthon megvacsoráztam, majd megfürödtem később pedig megnéztem az egyik kedvenc sorozatom következő részét, majd lefeküdtem aludni.

Másnap reggel a telefonom csörgetésére keltem.
 - Igen? - kérdeztem álmosan.
 - Felébresztettelek? - kérdezte, Marshall.
 - Félig már fenn voltam. Miért hívsz? - kérdeztem, miközben kimásztam az ágyamból.
 - Akkor készen állsz a randira?
 - Fogjuk rá. Hova menjek? Mikorra?
 - Gyere oda a parkhoz, ahova tegnap kb. 1 óra múlva és onnan meglepetés. - majd elköszöntünk egymástól és én pedig rendbe szedtem magam. Felhúztam egy térdig érő majdnem pörgős szoknyát, ami kék színű volt és egy piros spagetti pántos felsőt, majd a Converse tornacipőm. Lesiettem reggelizni, ahol a testvéreimbe és az anyjukba botlottam, szó szerint.
 - Hopp, bocsánat. - szóltam feléjük.
 - Milyen dolog az, hogy nekünk jössz 'véletlenül'? - mondta Skylar.
 - Mi van? Véletlen megbotlottam.
 - Több tiszteletet anyád felé. - mondta, Maggie.
 - Hogy kifelé? Anyám felé? Ő nem az anyám és nem is lesz az. Az én enyém sokkal jobb ember, mint ti együtt véve. - mondtam, mire ők gonoszan és gúnyosan elkezdtek nevetni. Nem tudtam mit tegyek, hadjam itt őket és nyeljem le? Nem gondolkoztam tovább, észre vettem, hogy egy nagy adag csokis tál van a mellettem lévő pulton, megfogtam majd Skylar fejére borítottam. Belevigyorogtam az arcukba, majd kifelé vettem az irányt, ezek után még az étvágyam is elment. Kint épp Michael-el találkoztam.
 - Szia. - vigyorogtam rám.
 - Ááá, Szia. Már is csodásabb a napom. Hova készülsz? - kérdezgetett.
 - Randira. Csinos leszek? - fordultam meg.
 - Persze és kivel? - mondta kicsit szomorkásan már.
 - Eminem. - mosolyogtam.
 - Azta, gratulálok. - elköszöntem tőle, majd gyorsan a park felé vettem az irányt. Hamar oda értem, majd megláttam őt és oda siettem hozzá.
 - Szia. - köszöntem és egy puszit nyomott az arcomra. Beszálltunk a kocsijába, az út ismerős volt, de fogalmam sem volt róla hova megyünk, majd pár perc utazás után megérkeztünk Cherylék gyors éttermükhöz.
 - Itt lesz a randink? - kérdeztem, miközben szálltam ki a kocsiból.
 - Nem tetszik?
 - Dehogynem, nagyon örülök neki. - majd nyomtam egy puszit az arcára. Hamar szaladt az idő, már fél 5 volt, amikor Eminemnek mennie kellett.
 - Este hívlak. - majd egy puszit nyomott a számra és sietősen kiment az étteremből. Én még ott maradtam Cheryl-el, mert 5-kor lejárt a munkaideje és utána pedig elmegyünk hozzánk.
 - Cher, 5 óra. Menjünk már. - mondtam neki, miközben levette a kötényét és végre haza felé vettük az irányt. Mikor beértünk a lakásba felszaladtunk a szobámba. Épp Emilie szobája előtt mentünk el, amikor láttuk, hogy valakivel nagyon hevesen csókolózik.
 - Emilie! - szóltam mosolyogva hangosan, mikor rápillantottam a srácra egyből eltűnt az arcomról a mosoly, hamar észleltem, hogy Eminem áll velem szembe.