5. fejezet - A dal és az őszinteség

Sziasztok. Nem így terveztem, hogy ma hozom már az 5. fejezetet, de nem bírtam várni. Egyszerűen ez a kísértés, hogy 'írd meg, írd meg' ez egész nap bennem volt, így feltettem és akkor a 6. fejezet fog vasárnap érkezni. Lejjebb találtok egy videó linket, csak így tudtam belinkelni a youtube videót, máshogy nem sikerült. Kattintsatok a szövegre. 
xoxo.

                                                  ***

 - Te vele? - mutattam rájuk.
 - Megtudom magyarázni. - fogta meg Eminem a kezem.
 - Fölösleges. - elrohantam a szobámba, becsaptam az ajtót, majd lefeküdtem az ágyamra és csak sírtam és sírtam. Pár perc múlva Cher toppant be.
 - Nem kell vigasztalni, jól vagyok. - töröltem meg a szemem, majd ő becsukta az ajtót belülről.
 - Kint van. Beszélni akar veled. - mutatott az ajtó felé.
 - Elmehet nyugodtan. Csaló, mocskos rapper sztárokat nem kívánok itt látni. - Cher kiment a szobámból, majd halottam, hogy végre mind a ketten elmentek innen. Percekig csak zokogtam az ajtónak dőlve, amikor hirtelen valaki kopogott. Fogalmam se volt róla ki az, de kinyitottam az ajtót. Egy nagy rózsa csokor volt előttem és mögötte Eminem.
 - Sajnálom. Megtudom magyarázni. - nyújtotta felém a csokor virágot.
 - Már mondtam, fölösleges. - majd megfogtam a virágokat és hozzá vágtam. Mikor rápillantottam először úgy döntöttem, hogy beszéljük meg a dolgot, de mikor megfogtam a virágokat egyből beugrott előttem az a kép, ahogy ők ott smárolnak, így idegességembe hozzá vágtam. Már egész este ki se jöttem a szobámból, csak benn sírtam és sírtam amikor az egyik pillanatban elaludtam.

Másnap reggel arra keltem, hogy valaki az ajtómon kopog. Nagy nehezen kimásztam az ágyból egy száll bugyiba és melltartóba. Kinyitottam az ajtót, majd Michael jelent meg előttem.
 - Ó, bocsi. Felöltözök. Érezd magad kényelembe. - behívtam, majd mutattam az ágyamra. Gyorsan felhúztam a ruháim a fürdőszobába, majd kimerészkedtem Michael-hez.
 - Na mi járatba jöttél? - ültem le mellé az ágyra.
 - Tegnap mondta Cheryl, hogy mi történt. Sajnálom, de a nagymenő sztárok az már csak ilyenek. 
 - Azt hittem, hogy ő más. - folyt le egy könny az arcomon. Rám nézett, majd letörölte az arcomról épp lefolyó könnyet. A bal kezével megfogta az állam, majd a számra nézett, de én csak barna szemeit bámultam, amikor megéreztem csókja izé az ajkaimon. Dühös voltam Marshall-ra és úgy gondoltam, hogy köztünk azt hiszem ennyi volt, így úgy gondoltam, hogy talán jól cselekszem, majd én is visszacsókoltam neki. Percekig csak egymás csókját élveztük, amikor lehúzta rólam a pólót és megtörtént közöttünk a szex.
 - Sajnálom. - mondta.
 - Mit? Nem volt olyan rossz, ne azt hidd. - mosolyogtam rá.
 - Most mennem kell, majd beszélünk. - fel állt, felöltözött, majd kiviharzott a szobámból. Percekig csak ültem az ágyamon és azon gondolkoztam, hogy mit tettem. Hiszen nem csaltam meg Eminem-et, mert végül is ő csalt meg előbb, de azt hiszem jobb, ha erről nem fog tudni. Előkerestem a rendetlen szobámba a laptopon és végre felmentem egy kicsit a világ hálóra is. Megnéztem az üzeneteim és megnéztem egy sztár hír oldalt is hátha írnak valami jó kis botrányról. Mikor megnyitottam az oldalt, Eminem arca jelent meg előttem. Először azt hittem, hogy csak hallucinálok, majd frissítettem párszor és rádöbbentem, hogy tényleg ott van és nem csak a képzeletem szüleménye. Elolvastam a címet, amin ez állt: "Eminem szerelmes? Barátnőjének küldi ezt a dalt". Szemeim hatalmasra kerekedtek, nem hittem először a cikk címének, azt hittem, hogy valami butaság, de ahogy olvasgattam a cikket, rádöbbentem, hogy igaz. "Eminem ma reggel a Vozul rádióba beszélt mostani kedveséről. 'Jelenleg rossz viszonyban vagyunk, mert egy hatalmas nagy hibát követtem el, de nagy mértékben megbántam. Szeretném ezzel a dallal kiengesztelni, nem tudom mennyire romantikus, de remélem megteszi a hatását.' olvastam halkan. A cikk végén egy youtube videó volt linkelve, amin a dal volt.

Mikor a dalt hallgattam könnyeim csordultak lefele az arcomon, meg kell keresnem. Elővettem a telefonom, majd egy sms-t küldtem neki, hogy ha tud most jöjjön ide. Gyorsan rendbe szedtem magam, majd türelmesen vártam, hogy mikor csönget már. Percekig csak ültem és ültem hátha csöngetnek már, amikor végre megszólalt valaki lentről.
 - Hailie, látogató. - Amilyen gyorsan csak tudtam rohantam lefele. Épp mikor a lépcsőhöz érkeztem Eminem-et pillantottam meg Emilie-vel, aki épp próbál rá nagyon nyomulni, de ő udvariasan ellöki magától. Percekig csak néztem őket, amikor végre észre vett, hogy ott állok és hatalmas nagy mosoly jelent meg az arcán. Én is hatalmas nagy mosolyt csináltam, majd futva felé vettem az irányt, miközben ő kitárta karjait én pedig szó szerint a nyakába ugrottam, majd megforgatott a levegőbe.
 - Köszönöm a dalt. - nyomtam egy puszit a szájára. Tudtam, hogy csókolózott Emilie-vel, de per pillanat nem érdekelt és bíztam benne, hogy valami elfogható magyarázata van.
 - Mi van? Azt hittem az a dal, az nekem szól. - szólt Emilie, idegesen.
 - Tévedtél. - mosolyogtam egyet, majd megfogtam Eminem kezét és kifelé vettük az irányt. Mikor kiértünk épp Michael is kinn volt.
 - Hailie! - szólt, majd ránéztem és elfordultam, mintha az előbb fenn a szobámba semmi se történt volna. Marshall-al a szokásos parkunk felé vettük újra az irányt.
 - Megtudom magyarázni a Emilie-s ügyet. - mondta, miközben leültünk egy padra.
 - Ezt már hallottam, inkább a lényeget mond.
 - Mikor oda értem hozzátok apukád még sehol se volt, így gondoltam megleplek és a szobádat kerestem, amikor belebotlottam Emilie-be, ő pedig berángatott a szobájába és lesmárolt. 
 - De te engedtél neki. 
 - Igen, egy pillanatig, de tovább nem akartam és pont akkor toppantál be. Sajnálom. - nézett lefele.
 - Felejtsük el. Kezdjük előröl az egész ismerkedést. - erőltettem egy mosolyt az arcomra. Nem tudom miért, de ahogy ő ezeket elmondta késztetést éreztem, hogy én is kifecsegjem mit csináltunk Michael-el.
 - Mi baj? Olyan furcsa vagy. - fogta meg a kezem.
 - Ami azt illeti, igen baj van.
 - Jól vagy? Történt valami? - térdelt le elém. Ránéztem gyönyörű kék szemeire, majd láttam benne az irántam érzett szerelmet, így zokogni kezdte.
 - Héé, mi a baj? - tettem a fejem a vállára.
 - Hatalmas hibát követtem el.
 - Azért akkora gond csak nem lehet. - amire én csak bólogattam egyet. Jelezve, hogy, de nagy gond van. - Mond már el, hát ha tudok segíteni. 
 - Elfogsz hagyni, egyedül fogok maradni. 
 - Nem hagylak el, ígérem. Akármi legyen is. - nézett mélyen a szemembe. Gyorsan a lényegre tértem, nem húztam tovább az időt.
 - Lefeküdtem Michael-el..