20. fejezet - Semmi se olyan egyszerű

Sziasztok. Meghoztam az újabb fejezetet. Hát nem lett a világ leghosszabb fejezete, de remélem ezzel is beteltek. Következő fejezet az vagy jövő hét hétköznap vagy vasárnap este, mert a jövő hétvégén családi okokból nem tudok itthon lenni és, így nem is fogok tudni írni majd. Azért mondom, hogy lehet, hogy még a napokban lesz új rész, mert, ha nem lesz olyan sok tanulni valóm, akkor tudok írni délutánként, ha nem akkor majd csak vasárnap este kerül fel. Jaj, de már mennyit magyarázkodok. Na, Jó Olvasgatást.
puszi
Lainie

                                              ***

Az iskola diákjai, tanárai és tanulók hozzátartozói mind csak engem bámultak. Senki véleményére és tekintetére nem voltak kíváncsi, egyetlen egy dolog foglalkoztatott. Eminem vajon hogyan fog reagálni rá? Fontosabb lesz neki a karrierje és inkább azt választja? Tettem fel magamnak a kérdéseket.
 - És ezt mikor akartad velem közölni? - nézett rám Marshall.
 - Tegnap tudtam meg, de ez még nem is olyan biztos dolog. Elakartam mondani még ma, csak nem itt és most. - szóltam vissza neki, mire ő csak mosolygott egyet és szorosan megölelt, mire az egész iskola tapsviharba tört ki.
 - Szeretlek. - súgtam halkan a fülébe.
 - Én is szeretlek. - kaptam vissza hamar a választ. Percekig csak egymást ölelgettük, amikor már majdnem úgy kellett bennünket szét választani.
 - Jól van elég lesz már az enyelgésből. - szólt mellettem, Cheryl. Nem is tartott tovább a síri csend, a DJ hamar benyomta következő számát, amire mindenki táncolni kezdett.

Már éjfél körül járhatott az idő, amikor a DJ újra abba hagyta a dalait.
 - Egy kis figyelmet kérnék! - szólt a mikrofon mögül. Először nem is néztem a srácra, de hirtelen egy rövidke pillantást tettem rá. Ismerős volt, de mivel nem láttam az egész arcát, így fogalmam se volt róla, hogy ki ő. - Hailie Woodsen-ről szeretnék beszélni. - szólt a férfi, mire én egyedül a tömegen át, a pulthoz vánszorogtam. Ránéztem a fiatal srácra, majd hamar leesett, hogy apám kertésze, Michael Fandington az.
 - Talán nem sokan ismernek. A nevem Michael. Azért szeretnék szólni pár szót, mert valami fontosat kell közölnöm. - hagyta pár másodpercre abba a szavait. - Hailie megcsalta Eminem-et..velem.
 - Mi van? Az régen történt. - szaladtam oda hozzá. - Fogd már fel, hogy túl estünk rajta. - vágtam le egy hatalmas pofont neki.
 - Nocsak, milyen harcos kislány lettél. - vigyorgott nagyképűen.
 - Nem én feküdtem le apám feleségével, de most, ha megbocsátasz.. - mentem tőle, Eminemhez sietve. Ő ott állt tőlük nem messze, de nem egyedül. Jobban szemügyre vettem, hogy kikkel van és mit csinál. Pár fiatal, igen csinos lány volt a társaságában. Kicsit a távolból néztem őket, hogy mit is csinálnak. Percekig csak beszélgettek, amikor az egyik lány közelebb bújt a barátomhoz, majd lassan megcsókolta. Csak néztem rájuk, amikor Eminem is vissza csókolt a lánynak. Nem bírtam tovább nézni, hamar oda siettem hozzájuk.
 - Szép! Csak gratulálni tudok, csak ne feledd, hogy a te gyerekedet hordozom a szívem alatt. - mutattam a hasamra, amire gyorsan a női WC-be rohantam..

Éreztem, sőt tudtam, hogy fut utánam. Gyorsan besiettem a WC-be, majd az egyik fülkébe és magamra zártam az ajtót. Egy könny csepp végig folyt az arcomon, mire végre ő is betoppant.
 - Hailie, nyisd ki! Megtudom magyarázni. - próbálta kinyitni az ajtót.
 - Mit próbálsz megmagyarázni? Azt, hogy vissza csókoltál egy lánynak, miközben pár órája jelentettem ki, hogy terhes vagyok..tőled. - üvöltöttem neki, de még mindig nem nyitottam ajtót neki.
 - Kérlek. Beszéljük meg, nekem csak elborult az agyam. Én téged szeretlek.. - nagy nehezen kinyitottam neki ajtót, majd egy pofont kevertem le neki.
 - Én is szeretlek. - mosolyogtam rá, mire megcsókoltam.
 - Érdekesen mutatod ki az érzelmeidet. - nevette el magát. Nem sokáig tartott a meghitt hangulatunk, mert Cheryl toppant be sietősen.
 - Hailie, Marhall! - nézett ránk lihegve. - Hailie! Apukád itt van és elég ideges. - mutatott kifele, mire ki rohantunk, ahol apám, felesége és lányai pár testőrrel álltak a táncparkett közepén, ahol síri csend volt megint.
 - Nocsak, nocsak. Itt van az előkelő család is? - mosolyogtam bunkón rájuk.
 - Hailie! Neked is szia. - mosolygott vissza apa. - Hallottam a hírt, már a címlapokon figyeltek. Gratulálok a babához, de nem tartod meg..
 - Azt meg pont te fogod eldönteni nem? - szóltam vissza neki.
 - Igen én és most szépen haza jössz velem. - fogta meg erősen a karom. Nem tudtam szabadulni sehogyan se, de akkor Marshall pár testőre jelent meg és segített rajtam.
 - Ki gondolta volna, hogy a barátod ilyen segítő kész, amikor szülők nélkül és magányosan nőtt fel. Azt is tudni kell, hogy ő drogos, aki persze híres rapper, de a munkássága nem elég jó. - mondta Eminem szemébe, amivel csak hergelte Marshall-t. Ő persze nem a higgadtságáról híres, így nem maradt az. Oda ment hozzá, majd behúzott neki egyet az apámnak szeme alá..