8. fejezet - Detroit

És igen itt az újabb fejezet, ma délután fejeztem be és gondoltam egye-fene felteszem. Ez a fejezet rövidre sikerült, de csak mert tegnapelőtt, tegnap és ma is új fejezet hoztam. Kövi fejezet viszont majd csak a hétvégén. Addig jó olvasgatást. L

                                          ***

(Eminem szemszög)
 - Pár napig még benn kell tartanunk. - mondta az orvos, miközben feküdtem az ágyon.
 - Felesleges, jól vagyok. - pattantam ki az ágyból. - Hazamegyek. - mentem a szekrényhez.
 - Nem mehetsz el,nem vagy jól. - vágta rá, Royce.
 - Dehogynem, jól vagyok. Saját döntésre távozok, vállalom a felelősséget és különben sem akarok találkozni Hailie-vel. - mondtam, miközben átöltöztem.
 - És mégis hova mész? - kérdezte Royce.
 - Detroitba. 
 - Detroitba? Ugye csak viccelsz? Minek mennél oda vissza? 
 - Át akarom gondolni az életem. - válaszoltam, majd kocsiba ültem és egymagam Detroit felé vettem az irányt.

(Hailie szemszög)
Korán reggel felkeltem gyorsan összekészülődtem, majd a kórházba vettem az irányt. A taxiban ülve reménykedtem, hogy már ébren van és semmi baja sincs. Mikor beértem felsiettem kórtermébe, amikor betoppantam senki se volt sehol. Hova lettek? Mi történt? tettem fel magamba a kérdéseket, amikor valaki megfogta a vállam.
 - Royce! - lepődtem meg. - Hol van? - mutattam az ágyra.
 - Elment. - hajtotta lefelé a fejét.
 - Hova?
 - Detroitba.
 - Nem, ez csak valami vicc? Mit mondott? Beszélt rólam? - folytak lefele a könnyeim. Royce percekig csak nézett rám, amikor az ágy mellett lévő asztalra mutatott. Oda siettem, majd megpillantottam azt a nyakláncot amit én adtam tegnap neki.
 - Tudja, hogy én adtam neki? - kérdeztem Royce-tól, mire ő csak bólogatott. Nem tudtam mit tegyek, letérdeltem az ágy mellé, majd csak sírtam és sírtam. Órákon át keresztül csak ott pityeregtem, amikor Cheryl jött be az ajtón.
 - Hailie! Gyere, haza viszlek. - fogta meg a kezem.
 - Nem. - rántottam el. - Végleg elhagyott, nekem végem. - raktam a fejem az ágyra.
 - Fejezd már be. Egy pasi miatt sírsz? Nekik kéne utánunk sírniuk.
 - Ezt nem érted, én szeretem. - raktam zsebre a nyakláncot.
 - Én is sok pasit szerettem már, de ha ennyire bolond akkor gratulálok. - majd Cheryl kirángatott a taxihoz és hozzánk vettük az irányt. Mikor megérkeztünk apámmal és feleségével találkoztunk épp.
 - Hailie! - szóltak.
 - Igen? - mentem feléjük.
 - Sírtál? - kérdezte apa.
 - Mindegy. - vágtam rá.
 - Csomagolj. Indulunk Detroitba. - szemeim hatalmasra kerekedtek.
 - Hogy hova? Detroit? Nem, én nem megyek.
 - Dehogynem. - vágta rá Cheryl, majd kicsit félre hívtam.
 - Bolond vagy? Eminem is ott van.
 - Nagyváros úgyse találkozol vele. Már pedig menni fogsz, Hailie Woodsen.
 - Lányok! - szólt, Skylar.
 - Hailie megy pakolni. - vágta rá Cher.
 - Jó megyek, de csak, ha Cheryl is jöhet. - mosolyogtam, majd apámék beleegyeztek és Cheryl haza ment összecsomagolni és én is elindultam a szobámba. Nm tudom jó ötlete, hogy ugyan azon városba megyek, ahol most ő is ott van, de reménykedjünk, hogy nem fogok vele találkozni. Már mindannyian készen voltunk és LAX reptér felé vettük az irányt, nagy "szerencsénkre" a testvéreim is jönnek velünk.

2 óra alatt kb. meg is érkeztünk a reptérre. Onnan egyenesen a Rose hotelbe vettük az irányt. Mivel már későre járt, így gyorsan megvacsoráztunk és elmentünk aludni. Szerencsémre én és Cheryl egy szobában aludtunk.

Másnap reggel apa kopogtatására ébredtünk.
 - Lányok! Készüljetek. Késésben vagyunk. - dörömbölt az ajtón, majd el is ment.
 - Hova megyünk? - kérdezte Cher.
 - Nem tudom. - majd gyorsan felöltöztünk rendbe szedtük magunkat és lementünk a halba, ahol már csak ránk vártak. Beszálltunk 2 terepjáróba és Detroit gettó negyedébe vettük az irányt. Őszintén szólva kicsit félelmetes volt, benéztél egy kis elhagyatott utcába azt láttad, hogy valakire épp fegyvert fognak vagy épp agyon drogozzák magukat. Hirtelen lefékeztünk, amikor a sofőr szólt, hogy megérkeztünk. Kiszálltunk a kocsiból, egy elhagyatott helyen voltunk valahol Detroit szélén. Rengetek operator, rendező, sminkes volt ott. Cheryl-el hamar rádöbbentünk, hogy itt valakinek a videoklipjét forgatják le.
 - Kinek a videoklipjét forgatják? - kérdezte Cheryl apámtól.
 - Mindjárt itt lesz a sztár is, majd meglátjátok. - kacsintott egyet, majd kicsit arrébb állt. Percekig csak vártunk, amikor a távolba észrevettük, hogy Eminem jön felénk vagyis apához. Nem kellett sok idő ő is észlelt, hogy mi állunk itt...