Help!

Sziasztok. Először is, ha valaki nem olvasta volna akkor hajrá!: 23. fejezet - Happy Birthday! I Hate. Na szóval azért írok, mert először is ezt nem sajnáltatásnak kell felfogni, mert nem az..

 - Teljesen össze zuhantam, egyszerűen ott vagyok, hogy mindegyik blogom bezárom és csak ezt hagyom meg és ezt folytatom és talán ezen kívül egy másik felhasználóval csinálok + 1 oldalt. Egyszerűen a másik blogjaimnál nem érzem azt, mint itt, hogy valaki is olvassa, mert semmi jelét nem látom annak. Ez van, sajnálom. Egyszerűen senki se olvass, max 1 ember..tudom azt is meg kell becsülni, de akkor is. A történetemnél mindig úgy vagyok, hogy jaj ezt tuti jó lesz, majd sokan olvasnak.. erre? szart se ért. mindegy.

Na szóval, ha jó ötletnek tartjátok akkor írjátok le komiba véleményetek, ha nem akkor is.
köszipuszi: Lainie

23. fejezet - Happy Birthday! I Hate..

És yes, Sziasztok. Meghoztam az újabb fejezetet és egyben ez utolsót is vagyis nem tudom, olyan szomorúsággal telt el, hogy befejezem és arra gondoltam, hogy lehet Hailie Jade életével folytatom a történetet, ha kapok komikba jó visszajelzéseket erről akkor természetes igen írok pár fejezetet Hailie Jade szempontjából is.
Amúgy jó olvasgatást és ajánlom, hogy a fejezet előtt vagy után hallgassátok meg Adele - Someone like you dalát, mert szerintem pont ide illik.
xoxo: Lainie
és és az új oldalam, el ne felejtsétek: I'll be a star.


                                                      ***

Napjainkban..
/Hailie Jade Woodsen-Mathers/
Hogy milyen egy olyan embernek a lányának lenni, ahol a világ legtöbb pontján ismerik? A rapp királyának emlegetik? Kőkemény rapper, de még is kordában tart. Édesanyám, Hailie Woodsen pontosan mához 15 éves halt meg. Nem emlékszem rá, hiszen épp, hogy kihordott már életét is vesztette. Én csak fényképekről ismerem őt, de elmondhatom, hogy gyönyörű nő volt. Túl fiatalon vesztette életét, édesapám szavaiból tudom, hogy tiszta szívből szerették egymást. Tudom, hogy anyát már senki se pótolhatja az életében és az enyémben se. Neki azóta egy nő nem volt az életében, tudom próbált tovább lépni, de egyszerűen nem tud.
Jelenleg egy hatalmas házban élek apával, a személyzettel és Cheryl-el. Cheryl szülei nem rég haltak meg egy balesetben és egyedül maradt. Anya, így akarná: Cheryl költözzön hozzánk, így apa is így döntött.

Születésnapom napján már korán reggel iskolába igyekeztem. Nem akartam senkivel se találkozni, nem akartam, hogy bárki is felköszöntsön. Tudom, hogy sokan szeretik mikor szülinapjuk van, hiszen az csak az ő napjuk, de én soha nem éreztem így. 15 évvel ezelőtt jöttem a világra, de az volt életem legrosszabb napja is. Iskolába igyekeztem nem is gondolva semmire, csak rohantam el a házunktól és arra koncentráltam, hogy egyetlen egy ismerősbe se fussak bele. Beérve a suliba, persze szokás szerint a tekintetek mind rám szegeződtek. Már megszoktam. Nehezen, de elhitték, hogy én vagyok Eminem lánya.

Szép lassan a szekrényemhez igyekeztem, amikor a legjobb barátnőm Leila üvöltötte a nevem a folyóson és persze a nem várt mondatot.
 - Hailie Jade Woodsen-Mathers! - nézett mindenki a hang irányába. - Boldog születésnapot! - remek, bárcsak ne jöttem volna be iskolába. Ez az a mondat, amit gyűlölök, ha nekem mondanak. Persze hirtelen sokan mondogatták oda, hogy boldog születésnapot, bánatomra.
 - Muszáj volt? - mentem oda Leila-hoz. - Utálom a születésnapom. - vágtam oda neki.
 - Tudom és sajnálom is anyukád. - majd nem is törődve vele órákra siettem gyorsan.

Szerencsémre a suliban utána már nem sokan mondták a bűvös, rossz mondatot. Órák után haza siettem gyorsan, majd beérve lakásunkba apa és haverjait láttam meg a nappalinkban.
 - Szia, Hailie! - szólt Royce.
 - Sziasztok. - mosolyogtam vissza.
 - Hova tűntél reggel? Én akartalak volna elsőként felköszönteni. - közeledtek felém, mire apa szorosan megölelt és ő is kimondta az utált mondatot.
 - Köszönöm, de a szülinapom soha nem szép. - csordult le egy könny az arcomon, mire mindenki elhallgatott. Nem törődtem velük, felszaladtam a szobámba. Nem akartam társaságot, nem érdekelt, hogy szülinapom van. Egy dolgot kívántam volna a pillanatban: Had ismerjem meg anyukám! De ez lehetetlen.

Kicsit később, kicsit összeszedve magam lementem a nagy hangzavarra a kertünkbe. Kiérve az ajtón rengeteg embert pillantottam meg, akik torkuk szakadtából kiabálták egyszerre: Boldog Szülinapot! Ami még mindig nem volt boldog és nem is lesz. Vaciláltam: elrohanjak vagy jó pofizzak? Apa kedvéért jó pofiztam mindenkivel egy sort és köszönöm szóval illetem mindenkit. Az emberek között sétálgattam, amikor egy asztal tele volt ajándékokkal.Olyan lett volna, mintha édesanyám távozását ünnepeltük volna meg. Nem értettem, hogy gondolom apa miért szervezte ez az egészet. Látszik rajta, hogy ő is szarul van, de szeretné, ha végre boldog lennék, de ez megint csak lehetetlen.

Bementem a konyhába kezet mosni, de rápillantottam a bejárati ajtónkra. Kicsit gondolkodva felkaptam a kardigánom és a temetőbe igyekeztem. Egy kis buszozással viszonylag hamar meg is érkeztem. Kicsit bolyongva, de megtaláltam anya sírját. Leültem elé a földre, majd csak bámultam. Percekig csak néztem, amikor hirtelen nagy szél kerekedett. Hirtelen lábaim közé fújt valami papír darabot a szél. Kivettem, majd a papíron ez állt: Szeretlek kislányom! Légy boldog!

22. fejezet - I Miss You, Hailie Woodsen

Sziasztok. Itt az újabb fejezet és hoztam egy jó hírt. Nem ez az utolsó rész, lesz még egy darab. Most ebben a részben benne lesz minden temetés stbstb. és a következő részben pedig a jelent mutatom be tehát amikor Hailie Jade már tinédzser. Jah és Hailie nagyobb korában hogyan néz ki, az a Persons menüpontban már látható is. Ha valaki kíváncsi rá, hogy ki a lány valójában is elárulom sokat gondolkoztam rajta ki játssza őt, míg a megfelelő döntésre jutottam: Eminem igazi lánya. Igen, igen ő tényleg valójában is Eminem lánya és valójában is Hailie Jade Mathers a neve. Gondolom sokaknak nem esik le miért beszélek újra Hailie-ről, de ez a fejezetben kiderül.
Jó olvasgatást.
Lainie


                                          ***

Amit meghallottam az orvos szavait, a szívembe hatalmas nagy fájdalom tört bele. Úgy éreztem, mintha egy olyan fontos belső szervem veszíteném el ami nélkül nem bírok élni. Csak néztem ki ott állva a fejemből, mire Cheryl nagy segítségül leültetett a közelben lévő padra. Csak bámultam magam elé, mint egy nem normális. Nem bírtam felfogni az orvos szavait, egyszerűen nem jutott el a tudatomig. Csak néztem, miközben a saját gyermekem a kezemben volt és az ápolónő hamar kivette a kezemből és elvitte, majd az orvossal együtt távoztak. Rezzenés nélkül ültem és néztem, amikor megcsörrent a telefonom. Nagy erőfeszítéssel fölvettem, majd az új videó klipem producere volt az.
 - Marshall, hol a fenében vagy már? 2 hét múlva debütálnia kell a klipnek és sehol se vagyunk a forgatásokban. - szólt idegesen és kicsit feszülten is.
 - A feleségem.. - kezdtem beszédem, majd hamar elcsuklott a hangom. Másodpercekig nem válaszolt és én sem, amikor hirtelen Cheryl kivette a telefonom a kezeim közül.
 - Kit érdekel a buta videoklip? Hailie meghalt, itt hagyott minket és magát csak egy videoklip érdekli? Marshall elvesztette a gyermeke anyját és egyben a feleségét is, magának hogyan esne, ha ilyen állapotban arra késztetném, hogy csináljunk videoklipet? - emelte fel a hangját, amin minden feszültség és düh kijött. Nem hallottam a telefon végében mit mondtak, de Cheryl hamar lecsapta a telefont.
 - Ez nálam lesz. - mutatott a telefonomra. - Nem akarom, hogy bárki zavarjon minket. - megnyugvóan bólintottam egyet rá, mire ő indulásra készült.
 - Cheryl! - szóltam, majd hirtelen megfordult. - Végleg itt hagyott minket. - néztem magam elé, miközben egy könny csepp csordult ki a szememből, végig az arcomon. Rám nézett, majd mellém és ült szorosan megölelt.
 - Minden rendben lesz. - mondta halkan, mire én csóváltam a fejem.
 - Nem, nem lesz. Hailie végleg elment és engem egyedül hagyott a közös gyerekünkkel. - mondtam, mire Cheryl szorosabban átölelt, de mondani semmit sem tudott. Hirtelen az orvos és az ápolónő bukkant fel újra.
 - El kell dönteni mi legyen a kislány neve. - vágtak egyből a témára, mire habozás nélkül rávágtam.
 - Hailie! - néztem először az orvosra, majd Cheryl-re. - Hailie Jade Woodsen-Mathers!
 - Rendben. - bólintott a doki, majd sietősen távoztak is.

/Cheryl szemszög/
Miután az orvos elment, mi még nem mentünk el a kórházból vagyis Marshall nem akart. Gyorsan elmentem az automatába egy kis kávéért, majd mikor visszaérkeztem Eminem még mindig ugyan abba a pozícióban megdermedtem ült ott. Nem nézett se jobb, se balra, mintha megfagyott volna. Tiszta sápadt és összetört kinézete volt. Nekem is rettentően hiányzott a legjobb barátnőm, de legalább nekem erősnek kell lennem.
 - Jól vagy? - ültem le mellé, majd oda nyújtottam felé a pohár kávét.
 - Nem. - szürcsölgetett bele, majd hirtelen felindulásból a poharat a velük szembe lévő falhoz vágta. A pohárban lévő kávé mindenfele folyt, de ő nem törődött vele. Felkelt, majd nem messze tőlük lévő kis asztalkát felborította idegességében.
 - Marshall! - rohantam oda hozzá. - Nyugodj le! - kerestem tekintetét, de ő más fele forgatta a fejét. - Tudom, hogy nehéz és nekem is nagyon fájdalmas, de gondolj az új szülött gyerekedre, Hailie-re. - nem szólt semmit, rám sem nézett csak a falhoz borult háttal, szépen végig csúszott rajta és leült a földre.

/3 nap múlva/Cheryl/
Ma este lesz a legjobb barátnőm temetése. Hailie Jade már otthon fekszik kicsi ágyában talán és Eminem közeli barátja vigyázz rá. Fájdalmas nap ez a mai.
 - Szia! - köszöntem Marshall-nak pontban a temető előtt, mire ő csak egy erőltetett mosolyt dobott vissza.Tudom nehéz neki, hiszen elvesztette az egyetlen igaz szerelmét és én próbálom mindenben segíteni. Ott álltam a bejáratnál, miközben láttad, hogy a sok ismerős és ismeretlen halad befelé. Nagy sóhajjal, de én is bementem a helyszínre.

Kis idő után a férfi elkezdte mondani beszélőjét, majd rövidre fogva a szót végzett is.
 - Én még szeretnék szólni pár szót. - mászott ki a tömegből Eminem. - Sok barátnőm volt, sőt temérdek, de ő különleges volt. Nekem ő jelentette a mindent. Egy lány akit teljes szívemből szerettem és ő is engem. Elfogadott a hibáimmal, elfogadta ha épp rossz kedvű voltam. Mindenhogyan szeretett és én is őt. - majd Marshall egy szál vörös rozsát rakott a sírra. A nyakában volt az a nyaklánc, amit még egykor Hailie adott neki. - Nekem csak ez maradt tőle. - puszilta meg a nyakláncot - És persze a kislányunk..

21. fejezet - Baby girl

Sziasztok! Ez most mondott itt utolsó előttiként vagyis igen, ez a fejezet és még 1 és kész vége. Ennyi volt. Következő részben még egy kicsit a jelenben leszünk, de utána jó pár évet ugrani fogok majd, de többet nem akarok róla mondani. Jó olvasgatást.
Lainie


                                        ***

Eminem-et testőrei már szó szerint lefogták, ugyan úgy apámat is, aki persze próbált kiszabadulni.
 - Elég legyen már. - kiáltottam fel. - Nem értem, ti miért jöttetek ide? Megkértelek titeket, hogy ne gyertek el. - néztem apámra és a persze a nagyképű családjára.
 - A lányom vagy! Muszáj volt látnom életed egyik fontos pillanatát. - nézett rám csalódottan, majd felém közeledett, mire én hirtelen Eminem mellé léptem és megfogtam a kezét.
 - Igen fontos pillanat, de én azt szeretném, ha olyan emberek látnák akiket én szeretek és ti nem tartoztok ebbe a körbe. - néztem a padlót, majd apám újra közeledett felénk.
 - Remélem jól megfontoltad kivel szeretnéd leélni az életed. - nézett rám, mire én bólogattam egyet és Eminem-re néztem. - Egy drogossal, gratulálok. - szólt, majd ő és a kis családja kifelé mentek.
 - Csak volt drogos és, hogy megnyugtassalak sokkal jobb ember, mint te. Ő nem hagyja el a saját gyerekét, ahogyan azt te tetted. - szóltam utána, mire ők rezzenés nélkül ki mentek.
 - Haza akarok menni. - fordultam Eminem-hez, majd végre haza vettük az irányt.


9 hónap múlva (október közepe)
Életem legfontosabb dolgain vagyok túl. Lettem az érettségit, elballagtam a középiskolából, de hamarosan megszületik az első gyermekem. Fiatal vagyok, de úgy érzem felelősség teljes vagyok a családalapításra. Anyukám, most már férje Dr Dre, legjobb barátnőm Cheryl és most már az én férjem is, Marshall Mathers mindenben segít amiben csak lehet.

Most jelenleg épp Cher és szülei lakásán vagyunk és baba-mama magazinokat nézegetünk.
 - Nekem ebből elegem van. Milyen hülyeségeket írnak már benne. - dőltem hátra a fotelben, mire hirtelen hatalmas fájás jött a hasamba. - Ááááááá. Nagyon görcsölök. - fogtam a hasam, mire olyan érzésem volt, mint aki véletlen bepisilt. - Elfolyt a magzatvizem. - néztem Cheryl-re aggódoan, mire ő gyorsan tárcsázta a mentőket. Mindent elmondott nekik, majd engem próbált nyugtatni.
 - Mindjárt itt lesznek, csak vegyél mély levegőt. - kapálozott a kezével, de ő szerintem nagyon pánikban volt, mint én. Mentősök tényleg hamar kiérkeztek, gyorsan rátettek a hordágyra majd sietősen a kórházba mentünk.

/Eminem szemszög/
 - És csapó. - szólt hangosan a rendező, ugyanis a legújabb video klippemet forgatjuk, amikor hirtelen a telefonom csörrent meg.
 - Alex ne vedd fel. - szóltam a az egyik munkatársamnak, amikor a telefonomra pillantott.
 - Szerintem jobb lenne, ha felvennéd, mert Hailie barátnője az. - nyújtotta felém a telefont, mire én hirtelen oda futottam.
 - Igen? - szóltam bele.
 - Gyere gyorsan a kórházba. Hailie-nek megindult a szülés. - meg se vártam az elköszönését vagy akármit hirtelen felkaptam a kabátom, majd indulni kezdtem.
 - Héé, hová mész? - szóltak utánam többen is.
 - A feleségemnek beindult a szülése. - fordultam meg.
 - És mi lesz a forgatással? - szólt a rendező.
 - Először a család, aztán a karrier. - néztem rá, majd rohanóra vettem a tempóm. Gyorsan beindítottam a kocsit és a kórházba siettem.

Kórházba érve csak a folyóson Cheryl-t pillantottam meg.
 - Hol van? Bemehetek hozzá? - siettem oda.
 - Nem, de hamarosan már azt is megtudod milyen nemű lesz. - nézett rám mosolyogva, mire ő leült egy székre és én közvetlenül mellé.
 - Szóltál a szüleinek? - kérdeztem tőle.
 - Anyukájának igen, meg Dre-nek is. Nem sokára meg is érkeznek szerintem. - és épp, hogy kimondta már meg is érkezett Hailie anyukája és az én barátom, Dre.

Már vagy egy órája is várhatunk, amikor végre egy ápoló nő kezébe egy kisbabával és az orvos jött ki. Az arcukon két fajta arcvonást lehetett látni, a sajnálat és az öröm, mind a kettő meg volt.
 - Gratulálok kislány lett. - nyújtotta át a kis csöppséget az ápoló, mire én könnyen átvettem és gyönyörű szép kék szemeiben néztem és hatalmasat vigyorogtam, mire az ő arcán is hatalmas nagy mosoly jelent meg. Apró kezei voltak, mindene apró volt, de nagyon édes.
 - Mr. Mathers! - szólt az orvos, mire felkaptam a fejem. - Rossz hírt kell közölnöm önnel. - nézett lefele szomorúsággal az arcán. - A felesége..belehalt a szülésbe..

20. fejezet - Semmi se olyan egyszerű

Sziasztok. Meghoztam az újabb fejezetet. Hát nem lett a világ leghosszabb fejezete, de remélem ezzel is beteltek. Következő fejezet az vagy jövő hét hétköznap vagy vasárnap este, mert a jövő hétvégén családi okokból nem tudok itthon lenni és, így nem is fogok tudni írni majd. Azért mondom, hogy lehet, hogy még a napokban lesz új rész, mert, ha nem lesz olyan sok tanulni valóm, akkor tudok írni délutánként, ha nem akkor majd csak vasárnap este kerül fel. Jaj, de már mennyit magyarázkodok. Na, Jó Olvasgatást.
puszi
Lainie

                                              ***

Az iskola diákjai, tanárai és tanulók hozzátartozói mind csak engem bámultak. Senki véleményére és tekintetére nem voltak kíváncsi, egyetlen egy dolog foglalkoztatott. Eminem vajon hogyan fog reagálni rá? Fontosabb lesz neki a karrierje és inkább azt választja? Tettem fel magamnak a kérdéseket.
 - És ezt mikor akartad velem közölni? - nézett rám Marshall.
 - Tegnap tudtam meg, de ez még nem is olyan biztos dolog. Elakartam mondani még ma, csak nem itt és most. - szóltam vissza neki, mire ő csak mosolygott egyet és szorosan megölelt, mire az egész iskola tapsviharba tört ki.
 - Szeretlek. - súgtam halkan a fülébe.
 - Én is szeretlek. - kaptam vissza hamar a választ. Percekig csak egymást ölelgettük, amikor már majdnem úgy kellett bennünket szét választani.
 - Jól van elég lesz már az enyelgésből. - szólt mellettem, Cheryl. Nem is tartott tovább a síri csend, a DJ hamar benyomta következő számát, amire mindenki táncolni kezdett.

Már éjfél körül járhatott az idő, amikor a DJ újra abba hagyta a dalait.
 - Egy kis figyelmet kérnék! - szólt a mikrofon mögül. Először nem is néztem a srácra, de hirtelen egy rövidke pillantást tettem rá. Ismerős volt, de mivel nem láttam az egész arcát, így fogalmam se volt róla, hogy ki ő. - Hailie Woodsen-ről szeretnék beszélni. - szólt a férfi, mire én egyedül a tömegen át, a pulthoz vánszorogtam. Ránéztem a fiatal srácra, majd hamar leesett, hogy apám kertésze, Michael Fandington az.
 - Talán nem sokan ismernek. A nevem Michael. Azért szeretnék szólni pár szót, mert valami fontosat kell közölnöm. - hagyta pár másodpercre abba a szavait. - Hailie megcsalta Eminem-et..velem.
 - Mi van? Az régen történt. - szaladtam oda hozzá. - Fogd már fel, hogy túl estünk rajta. - vágtam le egy hatalmas pofont neki.
 - Nocsak, milyen harcos kislány lettél. - vigyorgott nagyképűen.
 - Nem én feküdtem le apám feleségével, de most, ha megbocsátasz.. - mentem tőle, Eminemhez sietve. Ő ott állt tőlük nem messze, de nem egyedül. Jobban szemügyre vettem, hogy kikkel van és mit csinál. Pár fiatal, igen csinos lány volt a társaságában. Kicsit a távolból néztem őket, hogy mit is csinálnak. Percekig csak beszélgettek, amikor az egyik lány közelebb bújt a barátomhoz, majd lassan megcsókolta. Csak néztem rájuk, amikor Eminem is vissza csókolt a lánynak. Nem bírtam tovább nézni, hamar oda siettem hozzájuk.
 - Szép! Csak gratulálni tudok, csak ne feledd, hogy a te gyerekedet hordozom a szívem alatt. - mutattam a hasamra, amire gyorsan a női WC-be rohantam..

Éreztem, sőt tudtam, hogy fut utánam. Gyorsan besiettem a WC-be, majd az egyik fülkébe és magamra zártam az ajtót. Egy könny csepp végig folyt az arcomon, mire végre ő is betoppant.
 - Hailie, nyisd ki! Megtudom magyarázni. - próbálta kinyitni az ajtót.
 - Mit próbálsz megmagyarázni? Azt, hogy vissza csókoltál egy lánynak, miközben pár órája jelentettem ki, hogy terhes vagyok..tőled. - üvöltöttem neki, de még mindig nem nyitottam ajtót neki.
 - Kérlek. Beszéljük meg, nekem csak elborult az agyam. Én téged szeretlek.. - nagy nehezen kinyitottam neki ajtót, majd egy pofont kevertem le neki.
 - Én is szeretlek. - mosolyogtam rá, mire megcsókoltam.
 - Érdekesen mutatod ki az érzelmeidet. - nevette el magát. Nem sokáig tartott a meghitt hangulatunk, mert Cheryl toppant be sietősen.
 - Hailie, Marhall! - nézett ránk lihegve. - Hailie! Apukád itt van és elég ideges. - mutatott kifele, mire ki rohantunk, ahol apám, felesége és lányai pár testőrrel álltak a táncparkett közepén, ahol síri csend volt megint.
 - Nocsak, nocsak. Itt van az előkelő család is? - mosolyogtam bunkón rájuk.
 - Hailie! Neked is szia. - mosolygott vissza apa. - Hallottam a hírt, már a címlapokon figyeltek. Gratulálok a babához, de nem tartod meg..
 - Azt meg pont te fogod eldönteni nem? - szóltam vissza neki.
 - Igen én és most szépen haza jössz velem. - fogta meg erősen a karom. Nem tudtam szabadulni sehogyan se, de akkor Marshall pár testőre jelent meg és segített rajtam.
 - Ki gondolta volna, hogy a barátod ilyen segítő kész, amikor szülők nélkül és magányosan nőtt fel. Azt is tudni kell, hogy ő drogos, aki persze híres rapper, de a munkássága nem elég jó. - mondta Eminem szemébe, amivel csak hergelte Marshall-t. Ő persze nem a higgadtságáról híres, így nem maradt az. Oda ment hozzá, majd behúzott neki egyet az apámnak szeme alá..

19. fejezet - Szalagavató

Megérkeztem az új fejezettel. Jó olvasgatást és sok véleményt várok. És bocs, hogy rövid a fejezet, de nem akartam túl dramatizálni és hamarosan már a végéhez érkezek..
Laiiiiiniiieee

                                               ***

A tömegben épp az osztályfőnök úr állt, aki nem igazi fegyvert fogott a kezében, hanem ilyen játék fegyvert féleséget.
 - Már azt hittem, hogy valami baj történt. - szólt egy lány a tömegből hangosan.
 - Semmi nem történt kedves vendégek és végzős diákok, csak szeretnék egy kis csöndet. - mire befejezte az igazgató elkezdte a mikrofonba mondani beszédét. Majdnem fél órán keresztül beszélt és csak beszélt, mire végre befejezte mondanivalóját és végre végérvényesen felrakták ránk a végzősöknek járó szalagokat. Utoljára még egyszer végig mentünk a termeken, majd utána kezdődött a buli féleség. Már nagyban mindenki táncolt, amikor már én és Eminem is megérkeztünk már átöltözve bulis ruhába. Mikor beléptünk a tornaterembe, mögöttünk Esmée, Eleanor és Cheryl volt akkor szinte az egész tömeg ránk nézett furcsa szemmel.
 - Mi van már? Mit kell nézni? - lépett ki Cheryl mögülem.
 - Hagyjad! - néztem Cheryl-re. - Ők már csak ilyenek. - majd megfogtam Marshall kezét és szépen a tánc parkettre vettük az irányt. Már javába táncoltunk persze az összes szem ránk szegeződött, amikor Eminem szólt hozzám.
 - Elmegyek hozok valami italt. - mutatott a pult felé, mire bólintottam egyet. Megálltam a parkett közepén amikor valaki a jobb vállam piszkálta meg. Megfordultam, majd egy ismerős arc köszönt vissza.
 - Szia! - szólt Morgan, mire furcsán néztem rá egyet. - Hogy vagy? Tudják már, hogy Eminem csaja vagy?
 - Te voltál? Te szemét állat. - kezdtem el veregetni a vállát. - Miért kellett elárulnod? - fogta le a kezem.
 - Miért ne? Nézni, hogy szíved választottja egy másik sráccal van szerinted milyen érzés? - engedett el..
 - Tetszem neked? - néztem rá furcsán. - És az jobb látvány, hogy szíved választottja élete így már nem a régi? Mindenki megnéz a folyóson csak, mert a barátom egy világsztár. Szerinted ez milyen érzés ezek után?
 - Talán gondolkozni kéne, hogy kivel állsz össze. - tette karba a kezét.
 - Ohh, ez alatt azt érted, hogy veled kéne járnom Eminem helyett? Ne viccelj, én nem azért vagyok, mert híres ember, akkor is szeretném, ha egy átlagos hétköznapi fiatal férfi lenne. - mosolyogtam rá flegmán, majd ránéztem és szépen elmentem a helyszívről. Marshall még mindig ott állt a pultnál persze kapucniban, amikor szépen a kezénél fogva kihúztam a tömegből és megcsókoltam.
 - Ezt miért kaptam? - értetlenkedett.
 - Mert szeretlek. - öleltem meg, mire sóhajtottam egyet és a szemeim hatalmas nagy tágasra nyíltak, úgyis a távolban épp Cheryl és Morgan nagy vitában voltak. Gyorsan oda rohantam hozzájuk.
 - Itt mi történt? - kérdeztem értetlenkedve.
 - Épp próbálja elszúrni az estéteket. - mutatott rám és Marshall-ra, Cher.
 - Miért? - kérdeztem, majd Morgan egyik percről a másikra a DJ pulthoz szaladt, ahol a mikrofon volt.
 - Emberek! Egy kis figyelmet kérnék! - majd az összes szem rá szegeződött. - Először is gratulálok a szervezőknek, remek estét hoztak össze. A végzősöknek gratulálok, sok sikert a vizsgákhoz, de egy tanulót külön megemlítenék. Tudjátok először amikor találkoztam vele az a szobám ajtaja előtt volt, épp a fürdőt kereste. Egyből bele szerettem, egyből elrabolta a szívem. Nem tudom lenne-e nála esélyem, de azt tudom, hogy ő már foglalt, amit sajnálok, hiszen a lány neve Hailie Woodsen. - majd mindenki rám nézett. - Hailie, csak annyit akarok mondani, hogy sajnálom, hogy beléd szerettem, de nem tudok kihabarodni belőled. - majd leugorva a DJ pult mögül felém igyekezett. Nem tudtam mit tegyek, mit csináljak. Hirtelen megfogta az arcom és próbált megcsókolni.
 - Csak századszorra mondom el neked, én foglalt vagyok, akit szeretek. - löktem el magamtól.
 - És ki a szerencsés? - majd mosolyogtam egyet és Marshall mutattam.
 - Nem érdekel ki mit mond. Nem érdekel ezentúl ki néz meg minket, de igen bemerem vallani már hivatalosan is, hogy Eminem barátnője vagyok és elmondom az egész iskola előtt, hogy terhes vagyok..

18. fejezet - What happened?

Sziasztok. Meghoztam az újabb fejezetet. Jó olvasgatást és mindenkinek tanulásban gazdag következő évet :D
xoxo
L


                                   ***

Kicsit aludtam, majd arra kaptam fel a fejem, hogy valaki szó szerint már az arcomba költözik. Nagy nehezen kinyitottam a szemem, majd Eminem arca jelent meg előttem.
 - Jó reggelt. - nyújtózkodtam. - Ma lesz ám a szalagavatóm. - mosolyogtam.
 - Tudom és igen megyek rá mielőtt megkérdeznéd. - adott egy puszit a homlokomra. - És hánykor kezdődik?
 - 3-kor. A ruhám már itt van, csak a hajam kell megcsinálni.
 - Engem el felejthetsz. - mászott ki az ágyból egyenesen a fürdőbe igyekezve.
 - Nem is rád gondoltam, hanem anyámra. Tényleg ő segíthetne, írok is sms-t neki, hogy Dre is hozza el. - majd nagy nehezen kimásztam az ágyamból és megírtam anyukámnak az üzenetet. Épp a fürdőbe tartottam amikor Eminem hevesen a falhoz szorított.
 - Abba hagynám. - mondtam neki, miközben a nyakam csókolgatta. - Mit csinálsz ma?
 - Egész nap a tiéd vagyok. - simogatta meg arcom.
 - Az jó csak anya kb. 1 óra múlva jön és akkor el is kezdünk készülődni. - mondtam neki, mire ő húzta a száját. Gyorsan letusoltam, majd lesiettem a konyhába reggelizni. Leültem az asztalhoz gabonapehely, tej, kés és tányérral a kezembe.
 - Apukád nem jön délután?
 - Már csak az kéne ide, persze.
 - Amúgy jó pár testőröm kinn fog várakozni, de 1 viszont velük jön, ha nem gond.
 - Dehogyis, legalább, ha a kedves apám és a családja betoppan lesz kiknek kirakni őket. - mosolyogtam egyet, majd befejeztem a reggelim. Épp akartam volna a hálószobába tartani, amikor csengettek.
 - Anya! - nyitottam ajtót, majd szorosan megöleltem. - Jó látni titeket.
 - Akkor szépen megcsinálhatom a frizurád? - mosolygott, mire bólintottam egyet.
 - Jézusom, nők. - fogta Dre a fejét.
 - Marshall kint megtalálod a kosárpályánál. - vettük mi felfele az irányt.
 - Végre valami hozzám hasonló élőlény. - rohant kifele, mire mi jót nevettünk, hiszen férfiból van. Felmentünk, majd anya gyönyörű szépen begöndörítette a hajam. Kivételesen azt hiszem elmondhatom, hogy tetszett.
 - Hogy tetszem? - fordultam körbe már a ruhámba Dre és Marshall előtt.
 - Gyönyörű vagy. Te vagy a legszebb az összes lány közül. - húzott magához, Em.
 - Csak vigyáznék a hajamra. - próbáltam távol tartani magamtól.
 - Ááá, neked a hajad fontosabb, mint én. - kezdett megsértődni.
 - Nem, csak szerintem te se szeretnél kopaszon vagy mit tudom én. - mosolyogtam bájosan. - Na, de nekem már mennem kell, mert nekünk előbb kell oda érnünk. - majd rohanóra vettem az irányt egyenesen a suliba. A kapuba rengeteg végzős diák állt és szinte mind rám nézett. Félénken feléjük tartottam, azt hittem rajtam van valami, vagy valamit tettem, de akkor többen kérdezgetni kezdtek.
 - Hailie! - szóltak rengetegen. - Tényleg Eminem barátnője vagy? - mikor meghallottam a velem egykorúak hangosan szavait, a lélegzetem is megállt. Nem tudtam mit tegyek, mit csináljak, mit mondjak. Amikor többen kezdtek szinte már szó szerint könyörögni előttem, hogy hadd találkozhassanak vele. Egyik percről a másikra hatalmas tömeg lett körülöttem akik csak az én szavam várták, amikor valahogy valaki vagy valami kihúzott. Először csak tartottam vele egy kisebb területre, amikor végre felismertem a két ismerős lányt.
 - Ashlea? - néztem az egyikre. - Cassidy? - majd a másikra. - Mit akartok tőlem?
 - Csak kérlek, hadd találkozhassunk Eminemmel. - kezdtek könyörögni.
 - Hagyjatok békén. - tettem karba a kezem. - Nem a menedzsere vagyok, nem fogok szívességet tenni pont nektek. 
 - Segítettünk kijutni onnan. - vágta rá, Cassidy.
 - Akkor inkább visszamegyek, minthogy nektek segítsek. - próbáltam elmenni, amikor újra két ismeretlen lányt jött oda hozzánk. 
 - Esmée? Eleanor? - örültem meg nekik, mire szó szerint a nyakukba ugrottam. - Annyira örülök, hogy itt vagytok. 
 - Megbocsájtunk mielőtt megkérdeznéd, de cserébe találkozhatunk vele. - szólt Esmée, mire szorosan megölelt, amire csak bólintottam egyet. Ashlea és Cassidy pedig csapkodva, idegesen elmentek.
 - Szerintem nem ártana megkeresni az osztályunk. - mutattam az épület felé, mire mind a hárman sietősen berohantunk. Leültünk a smink asztalokhoz egy teremben és gyorsan igazítottunk magunkon még.
 - Lányok, gyertek már! - szólt egy tanárnő, majd sietősen beálltunk a párunk mellé. Az én párom persze az osztály szép fiúja volt, nem nézett ki rosszul, de én nekem párom van. Egyik pillanatról a másikra felcsendült egy lassú dal. Egyesével végig mentek az előttünk lévő osztályok, amikor végre mi következtünk. Lassan, szép lassan beértünk a tornaterembe, ahol hatalmas tömeg volt és az összes szem ránk szegeződött. Szép lassan botorkáltunk kifelé, csokorral a kezünkbe. Messze az emberek között Cheryl-t pillantottam meg, mellette anya és Dre ült kapucniban, de Eminem sehol. Kicsit pánikba estem, mi történhetett vele? Baj történt? A fényképőgépek villanása, a vakuk, a kamerák már szó szerint idegesítőek voltak. Hirtelen megálltunk, amikor az összes gyerek családtagja gyűltek körék, hogy fotózzanak. Hirtelen Eminem fényképezővel és kapucniban megjelent mellettem.
 - Azt hittem valami baj történt. Nem láttalak sehol. - szóltam hozzá, mire ő csak boldogan fényképezni kezdett, mire anyáék is körénk gyűltek. Hatalmas nagy zsivajgás volt, amikor egy hatalmas lövést lehetett hallani a tömegben..

17. fejezet - Temetés ÷ utód

Sziasztok! Meghoztam az újabb fejezetet. Nem fogok bezárni, de mivel csütörtöktől suli így maximum csak hétvégenként tudok hozva, vagy akkor, ha beteg leszek vagy valami oknál fogva másnap nem megyek suliba. Szóval következő fejezet majd csak péntek vagy szombat este, mivel holnap a másik sztorimhoz írom a részt.
xoxo
Lainie

                              ***

Mikor megérkeztem a temetőhöz hatalmas sóhajt vettem és kiszálltam a kocsiból. Épp hallattam volna a kisebb tömeggel befele, amikor a távolban anyám és Dre-t pillantottam meg. Sietősen oda rohantam hozzájuk.
 - Anya! - öleltem meg. - Dre. - mosolyogtam. - Mit kerestek itt? 
 - Úgy gondoltam, hogy mivel én mondtam Cheryl anyukájának, hogy a férje meghalt, így helyesnek láttam, ha részvétemet nyújtom személyesen is. - nem tudtam mit mondani. Végül is örültem, hogy ott volt, hiszen akire számítanom kellett volna az sehol se volt akkor pillanat. Nem beszélgettünk tovább, szépen lassan besétáltunk a temetőbe és a helyszínre vettük az irányt.
 - És Marshall? - kérdezte út közben, Dre, mire megvontam a vállam, akkor épp anyám lépett elém és a vállaim fogta meg.
 - Összevesztetek? 
 - Talán. - próbáltam befelé menni, amire csak újra megállt előttem.
 - Mi történt? - nézett rám aggódóan.
 - Kértem, hogy jöjjön el velem, hiszen szerettem volna, ha valaki segít átvészelni ezt az időszakot, mert nekem se fényes dolog rossz kedvűnek és bezárkózottnak látnom a legjobb barátnőm és a barátom, ismeri Cheryl-t, legalább a sajnálatát nyújthatta volna, de mindegy. - majd levettem anya kezeit a vállamról és elmentem a helyszínre. A sírnál rengeteg ember állt, de én a felét nem ismertem. Cheryl édesanyját láttam a tömegben, de magát Cheryl-t sehol sem. Mögülem hatalmas hangszórókból lassú, siratós zene szólt. Ahogyan meghallottam fogalmam sincs mi vagy milyen érzés kapott el, egyből könnyeim hullattam.
 - Hailie! - szólt egy női hang mögülem. Letöröltem könnyeim, majd megfordultam.
 - Cheryl! - öleltem meg jó szorosan. - Sajnálom. - néztem lefele.
 - Én is, de amit még jobban sajnálom, hogy olyan gonosz voltam veled. Nem érdemled meg.
 - Semmi baj. - öleltem meg újra.
 - És Eminem? - kérdezősködött.
 - Majd jön, csak...mindegy. Mindjárt kezdődik a ceremónia, menjünk. - mutattam a sírhely felé.
 - Figyelmüket kérném. - szólt a fekete ruhás férfi, majd mire mindenki elhallgatott. - Köszönöm, akkor megkezdeném a rövid beszédem. - mindenki nyugisan hallgatta mit mond. Cheryl apja egész életét mondta el, míg én egész végig Cheryl kezét fogtam és közben a vállamon zokogott.
 - Szólhatnék pár szót? - szólt egy ismeretlen a tömegközül, mire elő lépett. Fogalmam sincs ki volt ő, szerintem valami közeli rokon. - Csak pár szót szeretnék mondani. - mire mindenki mélyen hallgatta bő beszédét addig hirtelen hideg szellő csapta meg a bal kezem, ahol egy férfi állt meg. Ránéztem az arca, ahol egyből tudtam, hogy Eminem az.
 - Miért jöttél? - kérdeztem tőle.
 - Miattad, miatta és mert szeretlek. - mutatott rám és Cheryl-re.
 - Aranyos vagy. - fogtam meg a kezét.

Hamar szaladt az idő. Már január van és a hónap végén szalagavató lesz, vagyis pontosítva holnap. Épp Cheryl-nél voltam, amolyan csajos délutánt csaptunk.
 - Még mindig jól meg vagytok Marshall-al? 
 - Persze, hála Isten anyám a város másik felében lakik Dre-vel, így nem zaklat minket. Amúgy holnap jössz a szalagavatómra? - mosolyogtam rá, mire hatalmas hasi fájdalom kapott el. - Ááááááááááááá. - ugrott oda mellém, Cheryl.
 - Jól vagy? - kérdezte.
 - Nem.
 - Nem női gondok lesznek? - kérdezte, miközben még jobban csak fájt a hasam.
 - Nem, most késik már 2 hete. - néztem rá ijedten.
 - Elszaladok a gyógyszertárba. - majd felkapta a táskáját és sietősen távozott. Hamar meg is érkezett a terhességi tesztel együtt. Gyorsan kikaptam a kezéből, majd bezárkóztam a fürdőszobába. Gyorsan megcsináltam, majd megnéztem. A teszt 2 vonalat jelzett, az-az terhes vagyok. Kinyitottam az ajtót majd a falnak dőltem.
 - Na! - sürgetett, Cher, majd felmutattam neki a tesztet és ő látta, hogy két csíkot jelzett. - Jézusom Hailie, te terhes vagy!
 - Halkabban. - próbáltam halkítani.
 - Egyáltalán Eminem az apuka? - ült le az ágyára.
 - Nem, nem ő, hanem az ufók. Ne kérdezz már hülyeséget, mással nem voltam már mióta. Michael volt az utolsó Marshall-on kívül. 
 - Jaj, de aranyos. Remélem kisfiú lesz, mert akkor majd tudja tovább vinni az apja karrierjét. - örömködött.
 - Te leszel a keresztanya az már biztos, de ne tervezzünk ennyire előre. Egyenlőre még ő se tudja, hogy jön az utód. - néztem le. - Elmegyek haza. Még kicsit fáj a hasam, lepihenek otthon. - majd felkaptam a táskám és haza felé vettem az irányt. Marshall házában senki se volt. Olyan üres volt, mint valami elhagyatott jó állapotú hely. Felballagtam a szobába, majd kicsit ledőltem az ágyra.

16. fejezet - Dr Dre, én nem megyek oda

Sziasztok! Ahogy ígértem kedd este új fejezet és itt vagyok az újabb résszel. Jó olvasgatást.
Lainie

                                   ***

- Bolond vagy? Nekem párom van. - löktem el magamtól, majd felkaptam a táskám és haza felé vettem az irányt inkább. Még szerencse, hogy hamar tudtam reagálni a csókjára és egyáltalán nem ért hozzám. Út közben azon gondolkoztam, hogy anyám pasija milyen lehet. Magas, alacsony, vékony, kövér?

Mikor beértem a lakásba épp Eminem jött lefele a lépcsőn.
 - Te már itthon? - nyomott egy puszit a számra.
 - Elmaradtak az óráim. - próbáltam kicsit füllenteni. - Anyám?
 - Azt hiszem estére főz.
 - Nagyon beakar vágódni. - mosolyogtam, majd felszaladtam a szobánkba és lepakoltam a cuccom. Kicsit ledőltem az ágyra, majd azon gondolkoztam mi lehet Cheryl-el. Nem tétováztam tovább, gyorsan a számát tárcsáztam.
 - Igen? - szólt bele.
 - Szia, Hailie vagyok. - vágtam rá. - Mi újság veled?
 - Szerinted? - azt hiszem buta kérdést tettem fel neki az előbb. Nem beszélgettünk sokat, Cher hangján hallani lehetett a "nemvágyomtársaságra" mondatot, így nem akartam húzni az idejét. Gyorsan elköszöntem tőle, majd a végén megemlítettem, hogy szerdán találkozunk a temetésen.

Épp Marshall toppant be a szobába.
 - Mit vegyek fel? - nézett rám.
 - Mit kéne felvenni? A szokásost, nem fogom anyám pasija miatt kicicomázni magam. - keltem fel az ágyról, majd a szekrényemhez vettem az irányt. Kivettem pár ruhát, amit estére fogok felhúzni, majd szépen megcsináltam a hajam, jó mondjuk csak megfésülködtem és egy alap sminket dobtam magamra.
 - Így jó leszek? - fordultam meg, Marshall előtt.
 - Csodálatos. - húzott oda magához, majd leterített az ágyra és épp a pólóm akart levetni, mire én vissza húztam.
 - Vendégünk lesz ám. - néztem rá.
 - Kit érdekelt? - csókolt meg.
 - Engem. - majd legurult rólam. - Na menjünk. - raktam a combjára a kezem, majd nagy nehezen lemásztunk a földszintre kézen fogva. Épp a konyhába tartottunk, ahol anyám jegyese már jelent volt és épp egymást csókolgatták.
Kicsit cikisen éreztük magukat, mire csak köhögtem egyet.
 - Sajnálom. - szólt anya, mire a fiúja ránk nézett, Eminem egyből a nevét szólította.
 - Dr Dre? Jézusom. Ti egy pár vagytok? - rohant oda hozzám. - Együtt dolgoztunk jó pár számon, neki köszönhetem a sikerem. - nézett rám és anyámra.
 - Akkor ti ismeritek egymást? - kérdezte anya, mire csak bólogattak.
 - Marshall, beszélhetnék veled? - próbáltam volna négyszemközt beszélni vele.
 - Persze. - vágta rá, majd kicsit eltávolodtunk tőlük.
 - Ez téged kicsit sem zavar, hogy anyám és Dr Dre?
 - Miért zavarna? Ha boldogok, akkor legyenek azok. Közénk se állnak szóval mi se álljunk közéjük. - majd egy puszit nyomott a homlokomra és ott hagyott egyedül. Nem tudom miért, de furának éreztem, hogy anyám épp pont Marshall egyik barátjával és egyben munkatársával randizik vagyis, hogy pontosítsak már össze is házasodnak. Az este aránylag jól telt, hangulatosan, de számomra kicsit kínosan. A vacsoránál anya és Dre be is jelentették, hogy 1 hónap múlva össze is házasodnak és már holnap be is költöznek Los Angeles-i lakásukra. Örültem, hogy anyám közel lesz hozzám, de valahogy még is inkább szerettem volna távol maradni tőle és Dre-től.

Másnap reggel álmosan keltem. Ma iskola lenne, de én egy szomorú temetésre megyek. Mikor felkeltem a nappaliba épp Eminem bámult maga elé a kanapén. Oda siettem hozzá, majd megpusziltam az arcán.
 - Min gondolkozol? - ültem le mellé.
 - Nem megyek. - vágta rá.
 - Hova?
 - A temetésre.
 - Mi? Nem, muszáj jönnöd. Egyedül nem bírom ki, hogy lássam ott Cheryl sírni. Különben is a legjobb barátnőm.
 - Akkor sem, sajnálom. - majd felállt és oda ment az ablakhoz, ahol bámulta a tájat.
 - A legjobb barátnőm, ennyivel tartozunk neki. - emeltem fel a hangom. - Ha kicsit is szeretnél legalább értem megtennéd. Mindegy, én elmentem készülődni. A temetésen megtalálsz. - majd felsiettem és megmosakodtam, felöltöztem. Lefelé tartottam a lépcsőn, a nappaliban Eminem épp a fotelben ült és a kezében rengeteg papír. Gondolom dalt írt épp.
 - Hihetetlen, hogy neked fontosabb a karriered, mint a saját barátnőd. - majd kirohantam a lakásból és becsaptam az ajtót. Beindítottam a fekete terepjárót és a temetésre vettem az irányt. Vezetés közben sírni kezdtem. Nem értem, miért nem tud eljönni? Vajon ennyire számítanak neki az érzéseim?

15. fejezet - Ő már halott, kiss me.

És igen itt az újabb fejezet. Jó olvasgatást. Következő fejezet minimum kb. kedd este. 

L

                                                 ***

Hirtelen a szívembe hatalmas nagy fájdalom hasított bele, nem tudtam mit mondjak, mit tegyek. 

 - Hailie! Hailie! - szólt hangosan anyám, miközben a vállam veregette. 

 - Hol van? Oda kell mennem. 

 - Srumek kórházban vannak. - válaszolt, Cher. Nem törödtem semmivel, gyorsan vissza szálltam a kocsiba, majd sietettem a sofőrt, hogy siessünk a kórházba, miközben anyám és Cheryl is beszállt. Nem is gondoltam volna, de hamar megérkezünk a helyszínre. Meg se várva a többieket siettem befelé. Hirtelen egy kórterem előtt Royce-t pillantottam meg. 

 - Hol van? 

 - Ki? - nézett rám értetlenül, mintha semmi se történt volna. 

 - Marshall, ki más? Lezuhant a gép nem? 

 - De, de ő nem ült rajta. - próbált meg elmenni, miközben én elé álltam.

 - Mi? Várj, ezt nem értem. 

 - Majd ő elmagyarázza. - mutatott a háta mögé, ahol Eminem jelent meg. Nem is foglalkozva semmivel, oda siettem hozzá és szorosan megöleltem. 

 - A frászt hoztad rám. - néztem rá. 

 - Ha most rajta ülnék a gépen, már nem itt beszélgetnénk. 

 - De nem ültél rajta. 

 - De Cheryl apja igen. 

 - Hol van? Egyáltalán épségben van? - szólalt meg Cher mögöttem aggódóan. 

 - Nagyon sajnálom, de meghalt. - Cheryl, ahogy meghallotta ezt a mondatot egyből sírni kezdett, míg már annyira sírt, hogy ez már átment remegésben. Leültettem egy székbe és szorosan magamhoz öleltem.
 - Minden rendben lesz. - próbáltam nyugtatgatni.
 - Hailie ne beszélj butaságot, semmi se lesz a régi. Az apám halott. - emelte fel a hangját. - Kérlek hagyj magamra. - törölte le a könnyeit és csak maga elé bámult. Nem akartam vele veszekedni, így oda mentem Marshall, anyám és Royce-hoz.
 - Mit csináljunk vele? - kérdeztem tőlük, miközben Cheryl felé mutattam.
 - A telefonján keresztül már hívtam az édesanyját és mondtam neki mi történt. Ide jön és elviszi haza. - mire csak bólogattam. - Hailie beszélhetnénk négyszemközt? 
 - Nincs Marshall előtt titkom szóval nyugodtan mond itt. - mire anya Royce-ra nézett. - Royce is hallhatja, nem zavar.
 - Csak mondani akartam, hogy miért jöttem ide.
 - És pedig?
 - Összeházasodunk a párommal. - akart megölelni.
 - Akit én nem ismerek. - húztam a szám.
 - 2 nap múlva jön ide, egyik este bemutathatom neked vagy akár nektek. - mutatott Marshall-ra.
 - Oké, rendben. 

Másnap reggel a telefonom sms hangjára kaptam fel a fejem, mire Eminem is fel kelt.
 - Ki az? - mondta álmosan.
 - Cheryl anyja. Szerdán lesz a temetés, vagyis 2 nap múlva. - mondtam szomorkásan. - Hova mész ma? 
 - Itthon alszom. - rakta vissza a fejét az ágyra.
 - Nekem viszont suliba kell mennem. - majd gyorsan felöltöztem és elviharoztam Marshall lakásáról, majd a suliba vettem az irányt.

 - Téged is látni? - jött oda hozzám Esmée.
 - Bocsi, hogy pénteken nem jöttem, de apám kirakott otthonról. - mentünk befele, miközben már Eleanor is csatlakozott hozzánk.
 - És most hol laksz? 
 - A barátomnál. - mosolyogtam egyet, majd siettem órára.
 - Akit ideje lenne bemutatni. - vágta rá, Ele.

Hamar ment a nap. Órák után Esmée és Eleanor társaságában kint ültünk a foci pálya szélén, amikor egy nagy fekete terepjáró autó állt meg a suli kapuja előtt. A kocsi hihetetlen ismerős volt. Valaki lehúzta az anyós ülésnél az ablakot, majd felém ordibált.
 - Hailie! Nem jössz? - hamar észbe kaptam, hogy az ismerős autóba ülő férfi Eminem az. Gyorsan odasiettem remélve, hogy Esmée és Ele nem veszik észre. Beszálltam a kocsi hátsó részére, majd haza felé vettük az irányt.
 - Nem kell értem jönni, nem vagyok kislány akit apuci haza furikázik. 
 - Sajnálom, csak több időt akarok veled tölteni.
 - Az egész életünk előttünk van. 

Másnap reggel szép lassan és halkan összekészülődtem, hogy Eminem véletlenül se ébredjen fel. Siettem az iskolába, remélve, hogy a lányok tényleg semmit se láttak tegnap.
 - Esmée! - mentem oda a szekrényéhez ahol pont állt.
 - Mi van? - válaszolt flegmán.
 - Mi történt? - értetlenkedtem.
 - Ne csinálj úgy mintha minden rendben lenne. - csapta be a szekrényét.
 - Még is mit mondtam volna? Sziasztok én vagyok Eminem barátnője? Azért nem árultam el, mert szerettem volna igazi barátokat szerezni, ha úgy állítok be, hogy én egy világsztár barátnője vagyok mindenki csak azért barátkozott volna velem, mert ismerem. Nem pedig azért, mert tényleg a társaságomra vágynak. Nem érdek barátokat akarok szerezni, hanem igazi barátokat. - nem válaszolt csak elrohant. Az órákra be se mentem inkább kiültem a tegnapi helyhez ahol voltunk
 - Szia. - köszönt mögülem Morgan.
 - Szia. - köszöntem szomorúan.
 - Mi történt? - ült le mellém.
 - Tényleg hallani akarod? - mire csak bólogatott. - Tudod mondtam, hogy van barátom.
 - Igen, emlékszem. 
 - Nem egy egyszerű ember.
 - Miért? - kérdezősködött.
 - Eminem a pasim. - nyögtem ki.
 - Az- az Eminem? A rapper? 
 - Igen, az és a barátnőim pedig rajongói és persze besértődtek amiért nem szóltam róla nekik. - néztem mélyen a szemébe, mire éreztem, hogy a feje közeledik az enyémhez és épp próbál megcsókolni...

14. fejezet - Azt hiszem kimondom: Szerencsétlen ember vagyok

Sziasztok. Tudom, tudom nem most ígértem a fejezetet, de változott a terv. Holnap délelőtt megyek BB-re és éjszaka jövök is haza és utána vásárnap lehet, hogy újra kimegyek, de csak fürdeni, de lehet estére már hulla leszek, így gondoltam hozom most a fejezetet. Következő fejezet hétfő vagy kedd este.
xoxo
Lainie

                                                 ***

 - És melyik lesz az én szobám? - kérdeztem tőle miközben felfelé tartottunk a lépcsőn.
 - Hát, ha szeretnéd együtt is lehetünk, de ha akarod külön is lehetünk, mint akik már több, mint 60 éve együtt vannak. - állt meg előttem.
 - Az első verzió valahogy jobban izgatja a fantáziám. - nyomtam egy puszit a szájára, majd a szobájához vettük az irányt.
 - Ma már nem is mész suliba? - kérdezte miközben leült az ágyra.
 - Minek? Már vége a tanításnak és per pillanat jobban örülök annak, hogy tudok hol aludni éjszaka. - ültem le mellé. - Chicago-ba mikor indulunk?
 - Holnap hajnali 5-kor. - húzta a száját.
 - Minek olyan korán? A koncert este lesz csak, nem?
 - De, de amire oda érünk és gondoltam kicsit körülnézhetnénk a városba is. - mosolygott egyet. Gyorsan szaladt az idő, a délután kirámoltuk a bőröndjeim és bepakoltunk a szekrényekbe. Már este volt amikor végre leültünk vacsorázni, majd elmentünk fürdeni és korán le is feküdtünk, hiszen holnap hajnalban indulás Chicago-ba.

Hajnali 4 és Marshall telefonja csörög.
 - Kapcsold már le. - raktam a fejemre a párnát.
 - Készülődj, indulnunk kell, majd alszol a kocsiban. - pattant ki az ágyból.
 - Kocsival megyünk? - kaptam fel a fejem. Hamar kiszálltam az ágyból, majd a fürdőhöz vettem az irányt. Kómásan megmosakodtam, majd felöltöztem. Gyorsan kisminkeltem magam, majd pontosan 5 órára kész is lettem.
 - Indulhatunk! - szóltam Marshall-nak az előtérből.
 - Milyen szexi vagy. - mért végig a szemével.
 - Inkább induljunk. - mentem az ajtó felé, majd a kocsijához, ahol 2 igen csak nagydarab férfi várt minket.
 - Szia, Ryan vagyok, de csak szólíts Royce-nak. - mutatkozott be az egyik, míg a másik meg sem szólalt csak beült a vezető üléshez.
 - Hailie. - mosolyogtam rá, majd beültünk mi is az autóba. Az út jól telt, a nagy terepjáró autóban mi ketten a hátsó részen ültünk, míg a sofőr és Royce elől. Délután 1 óra körül járhatott az idő, amikor egy fáradtság kapott el, így Marshall karjaiban elaludtam.

Este 7 óra volt, amikor végre megérkeztünk a koncert helyszínére. Remek idő pontban érkeztünk, hiszen 8-kor kezdődik is a nagyszabású koncert, amin Bruno Mars és Skylar Grey is részt vett. Fél 9 körül én a színfalak mögül néztem az előadást, amikor hirtelen a táskámban a telefonom csörrent meg. A kijelzőn az "Anya" felirat állt.
 - Igen? - szóltam bele.
 - Szia Hailie. Örülök, hogy hallom a hangod. 
 - Én is anya, de miért hívtál? 
 - Hailie holnap érkezem Los Angeles-be, most per pillanat a Chicagó-i reptéren vagyok.
 - Várj? Hol? Chicago? Én is itt vagyok, tudod mit ne is mozdulj oda megyek. - majd lecsaptam a telefont. A kétségbeesés fogott el, anyám itt van? Mit mondok neki, hogyan kerültem ide? Azt hiszem ki kell neki tálalnom. Valahogy Eminem-nek próbáltam jelezni, hogy elmegyek. Ugráltam, mint a hülye gyerek össze-vissza, valószínű aki látott kicsit bolondnak nézett. Meguntam a lehetetlen próbálkozást, így küldtem egy sms-t a telefonjára, hogy a koncert után jöjjön a reptérre.

Fogtam egy taxit, majd a repülőtér felé vettem az irányt. Fél óra utazás után végre meg is érkeztünk. Az előtérben anyám keresgéltem, amikor megláttam a hátát a nagy a tömegben, majd oda siettem.
 - Anya! - öleltük meg egymást szorosan. - Miért jöttél az Államokba?
 - Hosszú történet, inkább menjünk innen.
 - Várj, valakit meg kell várnunk, addig csak nyugodtan beszélgessünk.
 - Egyáltalán neked nem LA-ba kéne lenned apáddal?
 - De, de már nem vele élek.
 - Mi? Mióta? - ültünk le egy padra.
 - Tegnap óta. Láttam nem régen, hogy a kertész fiú, Michael rámászik Skyla-re és nem szóltam apának. Persze apa Michael-t kirúgta,de Skylar úgy állította be az egész sztorit mintha teles mértékben erőszakoskodtak volna vele, amikor hagyta magát és apa megtudta, hogy én tudtam róla, így az akarta, hogy menjek el.
 - És hol laksz most? Hol vannak a cuccaid? És miért itt vagy?
 - A barátomnál, az ő Los Angeles-i lakásán és vele jöttem ide.
 - Nézz már oda az ott Eminem, végre látok egy világsztárt. - mutatott felé, majd én csak egy erőltetett mosolyt nyomtam az arcomra. - Felénk jön. - nézett rám értetlenül.
 - Minden rendben? A koncert után egyből idesiettem. - nézett rám. - Jó napot, gondolom maga Hailie édesanyja. - fogtak egymással kezet, mire anyám arcán csak a meglepődöttséget lehetett látni.
 - Akkor te vagy az a srác akiről az előbb beszéltünk?
 - Meglehet.
 - És ti most együtt jártok? - érdeklődött anyám.
 - Azt hiszem kimondhatom hivatalosan is, hogy igen. - vágtam rá, mire csak egy puszit nyomtam az arcára. - Nem bánnád, ha anyám pár napra velünk lakna, amíg megtudom miért jött ide?
 - Persze, nyugodtan. Mindjárt indulunk vissza LA-ba és lakásba nyugodtan ellakhat, amíg szükséges. - vágta rá kedvesen. Végre haza felé vettük az irányt, de újabb 14 óra utazás állt előttünk.

Hajnali órákba lehetett, amikor Chicago és Los Angeles közti kisvárosban megálltunk. A pici városban, a repteret kerestük, mivel Eminem-nek sürgősen San Francisco-ba kellett repülnie, így ő oda, míg mi tovább mentünk autóval az angyalok városába.

Végre délután 2 fele megérkeztünk Marshall házához, amikor Cheryl a kapuban várt. Az arcán csalódás, sajnálat és mindjárt sírás látszott.
 - Cher, mi történt? - siettem oda hozzá.
 - Apám és Eminem..
 - Eminem? Mi történt? - kezdtem idegeskedni.
 - Egy gépen utaztak..
 - Mond már Cheryl! - emeltem fel a hangom.
 - Lezuhant a gépük..

13. fejezet - Az idő múlik

Sziasztok. Itt az újabb fejezet. Hazaértem a nyaralásból, amit nem neveznék nyaralásnak inkább családi összejövetelnek, de mindegy. Következő rész nem tudom mikor lesz, valószínű a jövő héten csak, mert holnap éjszaka az új blogomhoz írom meg az első fejezet és utána pedig irány Balaton a barátnőimmel, szóval max. vasárnap este tudom hozni.
Addig is jó olvasgatást.
xoxo
Lainie

                                                 ***

Nem tudtam mire vélni ezt a kis flörtöt, gyorsan elintéztem a dolgom a WC-n majd vissza siettem a lányokhoz.
 - Tudod mi az érdekes? - kérdezte, Esmée.
 - Na mit fedeztetek fel? 
 - Azt, hogy Eminem dalaiban szinte az összesben beszél egy Hailie nevű lányról, akit így meg úgy szeret. Hailie nem gyakori név, milyen vicces lenne, ha rólad beszélne. - mondta a végét nevetve. Amint meghallottam ezt a mondatot a szívem gyorsabban és gyorsabban kezdett verni, hirtelen azt hittem, hogy rájöttek, hogy kinek a kije vagyok valójában.
 - Számtalan Hailie nevű lány van még. - vágtam rá. Ők már nem is gondolkozva ezen végre alvásra vettük rá fejünket, hiszen holnap iskola.

Másnap reggel gyorsan összekészülődtünk és összepakoltunk, majd haza vettem az irányt, hogy cuccom gyorsan ledobjam. Miután végeztem a suli felé vettem az irányt. A suli kapujában, Esmée bátyjába, Morgan-be ütköztem.
 - Szia. - köszönt fülig érő mosollyal.
 - Szia. Nem is tudtam, hogy te is ide jársz. 
 - Már évek óta. Ez az utolsó évem itt. 
 - Ez... - kezdtem a mondatom, amikor Emée félbe szakított.
 - Te ismered a bátyám? - kérdezte furcsán. - Jézusom. - majd megfogta a kezem és errébb rángatott tőle. - Bolond vagy? Ne hogy kavarj vele, ő a bátyám. A suliba minden lány álma és hatalmas nagy nőcsábász. Egyszer valakit befog a szerkentyűje annak nincs futás.
 - Azért aranyos srác, de nekem van barátom. 
 - Akit szívesen bemutathatnál már. 
 - Majd talán. - mosolyogtam. Mivel egy osztályba járunk, így sietősen osztályfőnöki órára indultunk. Leültünk a helyünkre, majd az osztályfőnök nő megkezdte mondogatni valóját.
 - Lányok! Nem szeretném hosszúra húzni a szót, csak annyi bejelenteni valóm lenne, hogy ez az utolsó évetek itt, ugyanis a divattervezői szak 4 éves lett és valami okoknál fogva most fogtok leérettségizni és levizsgázni és igen most áprilisba lesz a ballagásotok. - fejezte be, de mi egyáltalán nem tudtuk, hogy sírjuk vagy nevessünk örömünkben. Órák után haza felé vettem az irányt, amikor hirtelen Morgan jelent meg előttem.
 - Szia, megint. - köszöntem.
 - Szia.
 - Elengednél? Sietek haza. - Esmée szavai után próbáltam menekülni előle.
 - Nem jössz el velem bulizni az egyik nap?
 - Figyelj, hagyjuk egymást jó? Esmée beszélt rólad és a trükkjeidről és köszönöm szépen a meghívást, de barátom van. - majd arrébb tessékelve, meg se várva mondanivalóját, hazasiettem. Otthon beérve épp a bejárati ajtón arra lettem figyelmes, hogy apám és Michael nagyon ordibálnak egymással, mire Michael hangosan felém ordibál.
 - És ő is tudott rólunk. - mutatott felém.
 - Mi van? Miről tudtam én? És van nevem. - közeledtem feléjük.
 - Hailie! Igaz ez, hogy te tudtál róla, hogy Michael ráhajtott a feleségemre?
 - Igen láttam őket egyszer, de ... 
 - Ne is folytasd! Pakolj össze kérlek és menj vissza édesanyádhoz New York-ba.
 - Most kezdtem itt az iskolát. Hogyan menjek vissza? Barátokat szereztem, minden ide köt már. Kidobod a saját lányod, a véred, a saját húsod egy nőért?
 - Ne érzelgősködj. - vágott a szavamba, Michael.
 - Fogd be a szádat. Csak, hogy tudd, Apa!, lefeküdtem még anno Michael-el és tudod ki a mostani barátom? 
 - Ki? - kérdezte fennhangon.
 - Ismerős neked az a név, hogy Marshall Bruce Mathers III? Csak nehogy véletlen ott kössek ki. - majd felrohantam a szobámba Maggie és Emilie-t fellökve, majd előhúztam hatalmas nagy bőröndjeim, majd pakolni kezdtem, miközben Marshall számát tárcsáztam.
 - Szia. - mondtam neki szipogva.
 - Baj van? Ne is mond inkább, oda sietek. - majd sietősen lecsapta a telefont, míg én pakolni kezdtem dolgaim amikor hirtelen valaki berontott a szobámba.
 - Mi a baj? - ölelt meg, Marshall. - Mi történt? Miért pakolsz? Csak ne mond, hogy itt hagysz. - megnyugtatva elmondtam neki mi történt.
 - És most kidobott, nincs hová mennem. 
 - Költözz hozzám. 
 - Nem lehet, neked sok dolgod van és ..
 - Miért nem? Legalább többet látlak és napközbe én dolgozom, míg te suliba jársz. Házvezetőnő van, szakács van. Mi itt a probléma? - nagy nehezen rávett. Megkönnyebbültem, hogy éjszaka lesz fedél a fejem felett és nem kint fogok aludni a padon. Hamar össze pakoltuk a maradék cuccok, majd a kocsija felé vettük az irányt. Lefelé mentünk a lépcsőn amikor apám, felesége és a lányaik megjelentek előttünk.
 - Szóval igaz. Kidobja a lányát egy olyan dologért, amihez semmi köze? Gratulálni tudok, ja és csak, hogy tudja a megállapodásunknak annyi. - mondta Marshall apámhoz fordulva.
 - Nem kell ezt csinálni. Ő őt választja helyettem. - mutattam apámra és Skylar-re. - Csak, hogy tudd amikor én láttam Skylar is engedte, hogy Michael rámásszon nem kellett vele erőszakoskodni, de mindegy higgyél csak az új családodnak, de engem már többet nem látsz. - vettem kifelé az irányt, amikor hirtelen megfordultam. - És csak, hogy tudd, Matthew, mert nekem többé nem vagy 'apa'. Áprilisban lesz a ballagásom és köszönöm nem kívánom, hogy megjelenjetek rajta. Felesleges. Marshall-nak vannak testőrei szívesen kidobnak majd titeket. - majd becsapva az ajtót távoztam az egykori otthonomból. Épp a teraszról tartottuk lefele, amikor Michael-be toppantunk éppen.
 - Azért hiányozni fogsz Hailie! - szólt.
 - Fogd be. Pofátlan, bunkó és nagyképű ember vagy. Könyörgöm, hogy tudtam veled lenni. Undorító, szánalmas alak vagy. 
 - Köszönöm a bókokat, igazán kedves, aranyos teremtés vagy. És milyen érzés Eminem, hogy nekem előbb volt meg, mint neked? - Marshall testét elfogta a düh, hirtelen levágta a táskákat a földre, majd felé tartott, amikor próbáltam elé állni.
 - Hagyd! Nem éri meg. Én téged szeretlek és hidd el ez jobban fáj neki. - majd ajkaimat a szájára helyeztem és puszit nyomtam rá. Felkapva a táskáimat a kocsija felé vettük az irányt, majd hosszú út után végre megérkeztünk.
 - Nem új a hely. - mosolyogtam rá.
 - Áll még a Chicago-i kiruccanás, hogy velem jössz? - kérdezte miközben befelé haladtunk a nagy csomagokkal.
 - Mivel nem vagyok szülőhöz kötve és veled élek, így indulhatunk bármikor. - nyomtam egy puszit az arcára.
 - Akkor örülök. - majd kinyitotta az ajtót és bementünk a nagy előtérbe. - Hát akkor Hailie Woodsen üdvözöllek az új rezidenciádon, a Mathers házban...

Vélemény

Sziasztok. Először is azért írok, mert csak szólok, hogy a héten már nem tudok új fejezetet hozni. Ugyanis holnap délután elutazok rokonokhoz és elvileg kedden, de lehet, hogy szerdán jövök haza. Szóval a következő fejezet vagy kedd este vagy szerda este.

Azért jöttem most a látogatóim véleményét szeretném kérni. Azon gondolkoztam a minap, hogy majd bele kéne kezdenem egy új történetbe. Persze a történetet majd csak ennek a befejezése után kezdtem el.
Történet röviden erről szólna (saját magam fogalmaztam elég hülyén meg, de ha megcsinálom az oldalt ezt szépen átgondolom majd)
 - Lenne egy fiatal 17 éves lány, aki külön sem egyedi, hétköznapi. Nem vámpír, nem vérfarkas, hanem a 3. fajból való, ő boszorkány. Az anyja tragikusan meghalt, így távoli rokonokhoz kerül Detroit-ba, akik ugyan sem hétköznapi emberek, hiszen ők a Királyi család. (igen, igen Detroit-ba királyi család lesz XD) Belecsöppen a gazdag, előkelő életbe, iskolába kell járnia, de ott egy barátnője hamar rájön, hogy mi is ő, majd hamar szerelembe esik egy világsztárba, amikor később egy még távolabbi rokon jön látogatóba, aki viszont vámpír. A vámpír fiú utálkozása szerelembe torkollik. Mivel a lány egy különleges családból való, így az ősi vérfarkasoknak szükségük van rá.

A főszereplő szintén Megan Fox lenne és a sztár szintén Eminem, a többi szereplőn viszont még nem gondolkoztam. Na és abban kérném véleményetek, hogy szerintetek belekezdjek-e?
Komiba kérem a véleményeket.
Köszönöm szépen.
L.

12. fejezet - Gyáva/Pizsiparty/Morgan

Sziasztok. Itt az újabb rész. Áááá, nem tudok mást írni, szóval olvasgassatok csak. A következő fejezet az viszont szombat vagy vasárnap este. + egy fővel bővítettem a Persons/Szereplőket.
xoxo
L


                                                ***

Jézusom mit csináljak? Elmenjek? vagy szóljak nekik? Kétségbe voltam esve, ha elmondom apának, hogy mit láttam akkor tuti összeomlik, ha pedig nem akkor tovább folytatódik a románcuk és Skylar jobban fogja csalni apát. Sokáig hezitáltam, míg felszaladtam a szobámba. Leültem az ágyra és Eminem számát tárcsáztam.
 - Szia. - köszönt a telefonba.
 - Áttudnál jönni? Szükségem van rád.
 - Persze indulok. 
 - Rendben, de csörgess meg amikor itt vagy, mert nem tudják itt a házban, hogy mi együtt vagyunk. 
 - Emilie se? Hiszen ő egyszer látott minket. 
 - Nem tudom, soha nem beszél róla és mindig úgy csinál, mintha elfelejtette volna. Mindegy nem is érdekes, fura család vagyunk. - majd letettem a telefont és vártam Marshall érkezését. Percekig csak ültem, amikor végre megcsörrent a telefon. Gyorsan leszaladtam és szépen óvatosan becsempésztem a szobámba.
 - Jó látni. - csókolt meg.
 - Téged is, de most a tanácsodra van szükségem. - ültünk le az ágyra.
 - Női dolgokban nem engem kellett volna hívnod, hanem Cheryl-t. - mondta nevetve.
 - Ez nem női dolog. - kezdtem neki. - Láttam Skylar-t és Michael-t csókolózni. - nyögtem ki egyben.
 - Milyen érdekes, az egész Woodsen családon végig megy? - kezdett el csipkelődni.
 - Ez bunkó és nem vicces. - tettem karba a kezem.
 - Héé, csak vicceltem. - adot egy puszit az arcomra. - És miért fontos ez? 
 - Skylar apám felesége. Michael pedig nem apám, szóval megcsalja. 
 - Akkor mond el neki.
 - Ha elmondom akkor összetör, de ha nem mondom akkor meg hazugságban fog élni. - néztem magam elé, mire ő csak megsimogatott. - Nem tudom mit tegyek. - mentem oda az ablakhoz. Percekig csak bámultam ki az ablakon.
 - Elmondom neki. - mentem kifelé a szobámból, mire csak hallottam, hogy Marshall ordibálja nevem, mire én visszafordultam.
 - Biztos vagy benne? - nézett rám, mire csak bólogattam. - Akkor én megyek is. - majd megcsókolt és szépen lassan kislisszant a szobámból.
 - Apa! - kiabáltam a lakásba mire ő persze sehol se volt.
 - Ne kiabálj már. - szólt, Maggie.
 - Fogd már be. Inkább menj vissza a boszorkány fészkedbe és gyakorolj a varázsigéken. - mutattam a szobája felé.
 - Hailie, Hailie, Hailie. Milyen az új iskola?
 - Jobb, mint téged nézni. - majd fordulóra vettem az irányt és tovább kerestem apát. Gondoltam megnézem a kertbe is és csodák csodájára ott is volt.
 - Apa! - fordult felém.
 - Hailie, Szia. Milyen az új suli?
 - Apa, most nem erről akarok veled beszélni. 
 - Miről van szó? 
 - Semmiről, semmiről. Csak..mindegy, mennem kell. - én hülye nem bírtam elmondani a saját apámnak, hogy a drága felesége megcsalja? Ezzel csak fájdalmat okoznék neki, de így meg hazugságban él. Nem szabad ezzel foglalkoznom, van nekem elég problémám ezen kívül is. Felrohantam a szobámba, majd bezárkóztam. A nap további részében ki se jöttem. Este vacsora nélkül lefürödtem majd lefeküdtem aludni.

Másnap reggel a telefonom ébresztőjére keltem, vagyis inkább még se. A jelzés helyett Eminem hívott.
 - Jó reggelt álomszuszék. - szólt bele jó kedvvel.
 - Neked is. 
 - Elvigyelek suliba? - kérdezte kedvesen.
 - Mi? Dehogy, nem kell. - ijedtem meg hirtelen. - Nincs messze, eltalálok egyedül is. 
 - Hát jól van, akkor majd hívlak. Szia. - ez meleg volt, könnyebbültem meg. Még senki se tudja, hogy ki a barátom és szeretném, ha ez így is lenne.

Beérve a suliba Esmée-be toppantam.
 - Szia, Hailie. - vigyorgott rám.
 - Szia. 
 - Nincs kedved ma este nálam aludni? Te, én és Ele. Megakarunk ismerni, az ő ötlete volt.
 - Persze ott leszek.
 - Remek akkor elmenjünk eléd? 
 - Persze, majd elküldöm sms-be hol lakom. - majd dobtam egy mosolyt és órára siettem. Hamar ment ez nap, utolsó órán után haza felé vettem az irányt. Közben írtam Esmée-nek, hogy hol lakom és 7 körül jöjjenek.

Otthon szóltam apának, majd összepakoltam cuccaim és vártam Esmée-ék érkezését. 4 óra körül járhatott az óra, amikor megszólalt a telefonom, a kijelzőn Eminem arca díszelgett.
 - Szia. 
 - Szia. Ráérsz? 
 - Ráérni ráérek, de csak holnap. Egy sulis barátomnál alszok. 
 - Fiú?
 - Esmée-nek hívják és a legjobb barátnője is Eleanor is ott lesz. Csajos este, megakarnak ismerni. 
 - Értem. Akkor, majd találkozunk. 
 - Várj. - kezdtem el a mondani valóm. - Szeretlek. 
 - Én is..jut eszembe hétvégén Chicago-ba megyek, nem tartasz velem? 
 - Persze örömmel. - hamar lecsaptam a telefont, majd ellenőrizve mindenem magam után egyből szólt a csengő. Nagy nehezen lecipeltem a táskám, majd Esmée-ék felé vettem az irányt.
 - Sziasztok. - mosolyogtam rájuk.
 - Azta mekkora lakásotok van. Hányan éltek itt? - vágta rá, Ele.
 - Személyzet, apám, felesége és a 2 elviselhetett ördögi lányaik.
 - Apukád micsoda, hogy ilyen szép házra futja? 
 - Lemezkiadó cége van. 
 - Nem mondod? Dolgozott már világsztárokkal?
 - Eddig csak Eminem-ről tudok. 
 - Találkoztál már vele? - kérdezte, Esmée. De buta vagyok, miért mondtam ezt? Valahogy ki kell másznom a csávából.
 - Hát, ööö.. nem. - vágtam rá magabiztosan, majd Esmée-ék lakására vettük az irányt.

 - Nagyon tetszik a szobád. - dicsértem meg. - Eminem rajongó vagy? - nyeltem egy nagyot.
 - A legnagyobb. - mosolygott rám, Esmée. Majd leültünk kicsit dumálni.
 - És te milyen zenét hallgatsz? - kérdezte, Ele.
 - Eminem dalait én is szeretem. Bírom, hogy őszintén fejti ki a véleményét, de Bruno Mars-ot is szeretem. - szóltam, amikor hiretelen egy sms-em jött. A képernyőn megint Eminem villogott, "Szeretlek, érezd jól magad. Holnap este indulunk Chicago-ba, majd hívlak délelőtt." - állt az sms-ben, amire elmosolyodtam.
 - Ki volt az? - érdeklődött, Esmée.
 - A barátom. - tettem zsebre a telefonom.
 - Na mesélj róla. Milyen? Jól néz ki? - érdeklődtek.
 - A lehető legjobban. - néztem rá Esmée Eminem-es poszterére.
 - Tanul? Focizik? Sportol? kedves? mond már. 
 - Zenész, vagyis dalokat szokott írni. Gyúrás annak számít? - mosolyogtam. - Amúgy nagyon kedves, voltak hullámvölgyeink, de minden rendbe jött. - persze a nevét inkább nem akartam mondani. - Kimegyek WC-re. - mutogattam kifele.
Ahogy kiértem a folyósora persze nem találtam a fürdőt. Gondoltam benyítok egy szobába, próba szerencse. Szépen halkan próbáltam kinyitni az ajtót, amikor az ágyon nála pár évvel idősebb srác feküdhetett, amikor hirtelen rám nézett.
 - Bocsi, csak a fürdőt keresem. - szóltam hozzá, de hihetetlen zavarban voltam, hiszen ő félmeztelenül jött felém.
 - Morgan vagyok. - nézett rám.
 - Hailie. - néztem lefelé. - A fürdő? 
 - Ott van. - mutatott a szembe lévő ajtóra.
 - Köszi és bocsi, hogy zavartalak. 
 - Sose zavarsz. - mi van? A barátnőm bátyja flörtöl velem? Ezt elfelejteti, az én szívem másé..

11. fejezet - RishaLee

Hát sziasztok, újra. Úgy volt, hogy csak holnap hozom a következő fejezetet, de tegnap végeztem Eminem és Megan Fox életével is, szóval gondoltam ma már hozom is. Ya és új dizájn van, kicsit besötétült minden, de nekem most kivételesen nagyon tetszik. És bővítettem a Persons/Szereplők listát. Dóónak és Loxxának nagyon köszönöm a komikat. <3 Következő fejezet pedig holnap várható.
Jó olvasgatást.
L

                                                    ***

Hirtelen csókjait éreztem ajkamon. Hirtelen észbe kaptam, hogy ugye még mindig részeg és nem önszántából csinálja.

 - Még mindig részeg vagy. - néztem rá. 

 - Nem, nem vagyok. Hazudtam. - nézett, mire én leültem mellé az ágyra. 

 - Hiszen bűzlesz a pia szagtól. 

 - Van egy haverom, aki alkoholistáknak csinál parfümöt, aminek olyan szaga van, mint ha részeg lennél. Állítólag segít a leszokásban és tőle szereztem. - nézett rám kék szemeivel. 

 - Mivel szépen átvágtál. Eljátszottad, hogy részeg vagy. Rugdostál, törtél-zúztál azt hiszem én megyek is. - majd felálltam az ágyról és próbáltam volna kifele haladni amikor visszahúzott magához. Leheletét éreztem, hallottam ahogyan a levegőt veszi, arcunk olyan közel volt egymáshoz. Majd nem foglalkozva semmivel megcsókoltam. Lehúztam a felsőm, majd kikapcsoltam melltartóm és valamerre eldobtam. Majd egymást élveztük egy darabig. 

Másnap reggel arra keltem, hogy valaki szó szerint beleugrott az ágyba. 

 - Jó reggelt! - nézett rá, Eminem. Én csak bólogattam jelezve, hogy neked is. - Akkor most már szent a béke? - nézett azokkal a leírhatatlanul gyönyörű, csábító szemeivel. 

 - Nem hagysz el többet? - kérdeztem tőle. 

 - Ha te se, akkor nem. - vigyorogtam egyet, majd elmentem megmosakodni és felöltözni. 

 - Ideje haza indulnom. - fájdalmasan búcsút vettem tőle, majd haza felé vettem az irányt. 

Otthon apa és Skylar várt már a nappaliban. 

 - Hol voltál egész éjszaka? - kérdeztek kicsit feszülten.

 - Nyugi, csak Cheryl-nél aludtam. - úgy gondoltam talán jobb nem azt mondani, hogy 'héé apa az egyik ügyfelednél aludtam, akibe fülig szerelmes vagyok.'

 - Jól van. - kezdtek megnyugodni. - New York-ban ugye divattervezőnek tanultál? - fogalmam sincs miért kérdezi apa, de csak bólogattam.
 - Remek. Szeptember 1.-jétől kezdheted itt a 4. évet. - vágta rá, Skylar. Hogy mi van? Itt? Először ellenkezni akartam, de belegondoltam, hogy talán most már nincs miért vissza mennem New York-ba, jobb lesz itt nekem Los Angeles-ben. 

 - Melyik suliba fogok járni? 

 - RishaLee-be. Végzős diák leszel, leteszed a vizsgákat, érettségiket és szabad vagy. 

 - Igen, csak a divattervező 5 éves, szóval 2 év. - mondtam, majd a szobám felé vettem az irányt. Leültem az ágyra és rádöbbentem, hogy 2 hét múlva iskola. Remek. Nem tudom hogyan fogok tudni beilleszkedni, egy dologban voltam biztos, hogy újabb barátságokat szeretnék kötni, így elhatároztam, hogy nem fogom elárulni, hogy kinek vagyok a barátnője. Felhívtam Cheryl-t, majd elújságoltam neki a hírt, ő persze nem abba a suliba fog járni. Remek, senkit se fogok ismerni. Miután beszéltünk pár perc múlva Eminem hívott. 

 - Szia. - örültem meg neki. 

 - Szia. Mi újság? Mi volt otthon? 

 - Semmi különös. Szeptembertől újra suliba fogok járni. 

 - Igen? és hova?

 - A RishaLee-be, divattervező szakot tanultam még New York-ba, szóval itt meg folytatom. Majd tervezek neked fellépő ruhát. - mosolyodtam el. 

 - Azokon nincs mit tervezni. - vágta rá nevetne.

Teltek múltak a napok. Olyan hirtelen szaladt el ez a két hét, mintha pislogtam volna egyet. Eminem-el most jelenleg a legjobb a kapcsolatunk. Szeretem őt és azt hiszem kijelenhetem, hogy ő is szeret. Holnap iskola, Cheryl nélkül és én leszek az új lány. Azt tudom, hogy nem szeretném elmondani, hogy ki is az én szerelmem és azt se szeretném, ha megtudná, hogy titkolom az iskolába. Szeretném, ha nem csak azért bírnának, mert egy híresség barátnője vagyok, hanem magam miatt. Mindegy ezen nem is gondolkozom tovább azt hiszem itt az ideje, hogy egy jót aludjak és holnap induljak az iskolába.

Másnap reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Hamar, de még is álmosan kiugrottam az ágyamból. Lementem reggelizni, majd megmosakodtam és felöltöztem. Végül felhúztam a cipőm felkaptam a táskám és indultam a suliba. Mivel kb. 2 utcára volt innen, így gyalog is simán eltudtam magam hurcolni.

Mikor odaértem a sulihoz nagy levegőt véve befelé vettem az irányt. Nagyából már tudtam mi merre van, mert pár nappal ezelőtt bekellet jönni az órarendért, könyvekért és a többi felesleges dologért. Sietősen kezdtem keresni a szekrényem, amikor véletlen neki mentem egy lánynak, akinek épp kávé volt a kezében és leöntötte magát.
 - Nagyon sajnálom. - kezdtem mentegetőzni.
 - Ez egy Gucci felső volt, te barom. Istenem mekkora hülyék vannak. - vágta rá a szőke hajú lány, majd a sötét hajú barátnőjével sietősen távoztak. Remek, azt hiszen már két ellenségem is van. Megláttam a szekrényem, majd sietősen odaszaladtam, amikor egy lány szólt mögülem.
 - Ne törődj velük. Mindig ilyenek. - szól az ismeretlen, majd oda fordultam hozzá. Barna hajú, sötétebb bőrű fiatal lány volt.
 - Ők a suli nagymenői? - húztam a szám, amire ő csak bólogatott. - Hailie Woodsen vagyok. - nyújtottam a kezem.
 - Eleanor Kadel, de csak Ele. - vágta rá.
 - Milyen szép neved van.- mosolyogtam.
 - Új lány vagy? 
 - A legújabb. New York-ból költöztem ide kb. másfél hónapja. - kezdtünk beszélgetni, amikor egy lány szaladt ide Eleanor-hoz.
 - Ele! - ordította egy vadasabban öltöző lány, majd felénk tartott. - Szia. Ki ez a lány? - mutatott rám.
 - Ő itt Hailie. Hailie Woodsen ő itt Esmée Quade. Esmée ő itt Hailie. - mutatott be minket egymásnak. Szimpatikus lány volt mind a kettő, remélem jó barátságba leszek velük.
 - Nekem mennem kell. Órám lesz, majd még beszélünk. Sziasztok. - köszöntem el tőlük, amikor sietősen órára vettem az irányt. A nap hamar elment, az órákon inkább csak ültem, mint egy bolond, de valahogy ismerkedni se volt kedvem. Utolsó órámról csengetek ki, amikor kifelé próbáltam venni az irányt a suliból. Hirtelen egy rövid szőke hajú lány és egy hosszabb barnás-vöröses hajú lány állt meg előttem.
 - Szia. - köszöntek.
 - Sziasztok. 
 - Ashlea Pacetti vagyok. Ő itt a barátnőm, Cassidy Sabato. - szólt a szőke, amire én csak mosolyogtam egyet.
 - És te? - kérdezte, Cassidy.
 - Hailie. 
 - Új vagy? - kérdezgették mire csak bólogattam. - Remek, akkor felvilágosítanánk pár alapszabállyal. - mosolygott flegmán. - Először is mi ketten vagyunk a suli legjobb csajai. Senki és semmi nem állhat az utunkba, ha épp pasiról van szó. Ne húzz velünk újat, meg megjárod, ja és az összes focista tabu, mert ők mind a miénk. - mosolyogtak elégedett arccal.
 - Van barátom, kösz. - majd arrébb löktem kicsit a szőke hajú lányt és kimentem a suliból. Majd haza felé vettem az irányt.

Épp mikor a nappaliba léptem be észrevettem, hogy valakik nagyon smárolnak a kanapén. Kicsit közeledtem, majd jobban néztem a két ismeretlen alakot, amikor felvilágosodott bennem az, hogy a kanapén Skylar és Michael van..

10. fejezet - Se veled, se nélküled

Sziasztok. Meghoztam az újabb fejezetet. Oldalt a Megan Fox and Eminem new menüpontban legfrissebb infókat hozom róluk. Eminem és Megan Fox life story menüpont pedig még nincs kész. Előre láthatólag holnap éjszaka Eminem életét, utána Megan életét írom le. És utána vagyis 2 nap múlva elvileg jön az újabb fejezet.
Jó olvasgatást.
L

                                                 ***

(Eminem szemszög)
Gyorsan a kórházba vettem az irányt, ahol Cheryl-be botlottam. 
 - Merre van? - néztem körül. 
 - Los Angeles-be. 
 - Hogy hol? - kérdeztem tőle. Balesetet szenvedett akkor, hogy lehet már is Los Angeles-ben? tettem fel magamnak a kérdést.
 - Vagyis úton van. Megvizsgálták és hatalmas nagy szerencséje van. Jól van semmi baja, de az apja elvitte haza.
 - Akkor mi is menjünk. - majd Cheryl-el detroiti lakásomra, majd LA-ba vettük az irányt.

(Hailie szemszög)
Mindenem sajog, mindenem fáj. Hol vagyok? Keltem fel egy terepjáró autó hátsó részén.
 - Apa?
 - Hailie, hogy vagy? 
 - Hova megyünk? Egyáltalán mi történt? Hol vagyok? - fogtam a fejem.
 - Elütött egy autó, de jól vagy. Szerencsés vagy és nemsokára otthon. 
 - Cheryl?
 - Talán épp Eminemmel tart ide fele. - Eminemmel? Mivan? Miért pont vele? kérdeztem magamban, de ez most a legkevésbé sem érdekelt. Mikor hazaértünk a kertben Michael-be ütköztem.
 - Szia. - köszönt.
 - Téged is látni végre? Milyen volt Detroit?
 - Jó. - vágtam rá, majd egy kis mosolyt is hozzá csaltam.  Felszaladtam a szobámba és ledöltem az ágyamra.
Fogalmam sincs mennyit aludhattam, de Eminem hangjára keltem fel.
 - Hailie! Beszélhetnénk?
 - Marshall?
 - Igen.
 - Nem akarok, kérlek menj el. - mondtam neki úgy, hogy még ki se nyitottam az ajtót. Nem noszogatott tovább hamar elment. Csendesen ültem az ágyamon és gondolkoztam a kapcsolatunkon. "Hihetetlenül szeretem, de, ha vele vagyok az van bennem, hogy köztünk nem működne. Ha nincs mellettem akkor meg csak azon aggódom milyen butaságot csinálhat. Hiányzik, minden bajom van nélküle." gondoltam magamban, amikor hirtelen Cher rontott be a szobámba.
 - Azért van az ajtó, hogy kopogjunk.
 - Nem érdekel, öltözz át és megyünk kikapcsolódni.
 - Eminemmel jöttél Detroit-ból?
 - Igen, de öltözz.
 - Mondott valamit?
 - Szerinted mondana nekem valamit? Nem, na öltözz. - majd nagy nehezen rávedtem magam és átöltöztem. Kifelé tartottunk a lakásból amikor Maggie és Emilie szólt nekem.
 - Hai!
 - Segítsek a nevem kiejtésében? Nem Hai, nem Lie. Semmi becézgetés, egyszerűen csak Hailie.
 - Hova mentek? - kérdezte, Emilie.
 - Nem mindegy az?
 - Ugye nem Eminemmel mész randira? - hirtelen mikor meghalottam az Eminem szót, egyből egy könny csepp csordult le végig az arcomon.
 - Nézzenek oda. Hailie sír Eminem miatt. - mondta Maggie, miközben egy gonosz boszorkányos kacajt is hozzá tett.
 - Nekem legalább valaki fontos. - töröltem le a könnyeim. - De ti? Egoista, elkényeztetett libák vagyok, akiket csak saját maguk, a saját külsejük érdekel. Szánalmasak vagytok. - majd kirohantam a lakásból és Cher egyből jött utánam.
 - Elegem van egész családomból. Menjünk bulizni vagy akármi csak kicsit kapcsolódjunk ki. - Cher jól ismerte Los Angeles-t. Én már több hete itt élek, de még is alig tudok valamikor haza jutni, mert eltévedek.
Sok sétálás után bementünk egy Racksass nevű bárba. Leültünk a pulthoz, majd egy kis pohár vodkát rendeltünk.
 - Úristen, menjünk innen. - állt fel, Cher.
 - Miért?
 - Csak menjünk innen.
 - Mond el miért. Addig nem megyek ki. - majd szemével jelezve merre nézzek mutatta, hogy Eminem ül ott a pult másik végén.
 - Jézusom. Csont részeg. - majd oda siettem hozzá, amikor épp még egy kis pohár vodkát próbált lehúzni, amikor kivettem a kezéből.
 - Elég részeg vagy már, ez nem kell.
 - Jé, te is itt vagy? Jó látni. - fogta meg a derekam.
 - Jól van, gyere hazaviszlek.  - próbáltam felemelni.
 - Jól elbulizom, nem akarok haza menni és másnap felkelni és rádöbbenni, hogy elcseszett ember vagyok. - mondta miközben felállt és próbált kifelé haladni. - Egy rakás szar vagyok. - rúgta fel az egyik asztalt. - Hiába néz engem mindenki nap, mint nap. Hiába követnek paparazzók. Nekem ő kell. Elhagytam, elhagyott, nem beszél velem. - majd fogott egy poharat és a falnak vágta. Pohár a szilánkjai pedig minden fele repültek.
 - Na gyere, megyünk haza fele. - majd fogtunk egy taxit és Eminem lakására vettük az irányt. Cheryl-el nagy nehezen bejutottunk a lakásba Eminem kulcsai segítségével és felvittük a szobájába.
 - Köszi a segítséget. - mondtam, Cher-nek, majd ő haza felé vette az irányt, míg vigyáztam Eminem-re.
 - Szeretlek. - mondta, miközben próbáltam átöltöztetni.
 - Részeg vagy.
 - Nem vagyok, ne hazudozz össze-vissza. 
 - Bűzlesz az alkohol szagtól. - vettem le róla a pólót, amikor ő megfogta az állam és megcsókolt..  

9. fejezet - Love the Way You Lie

Sziasztok. Itt az újabb fejezet. Létre hoztam pár új menüpontot, ez oldalt láthatjátok. Eminem és Megan Fox életét lefogom majd írni, illetve friss információkat olvasgathattok róluk. Következő fejezet hétfő éjszaka már fenn is lesz.  Jó olvasgatást mindenkinek.
Üdv: Lainie.

                                           ***

 - Jaj ne, erre felé tart. Cher segíts már, nem akarok vele találkozni. - próbáltam elbújni Cheryl mögött.
 - Mit sírsz már? Nem ide jön, apukádhoz. - mutatott apa felé. Mikor oda ért csak másodperces pillantásokat tett rám. Valamiről nagyon beszéltek, de sajnos mi egyáltalán semmit se hallottunk belőle. Percekig csak álltunk ott, amikor Eminem és apa is felénk közeledett.
 - Lányok! Segítségetek kéne.
 - Még is miben? - kérdezte Cheryl, miközben Eminem velem szembe állt és a csak a szemkontaktusom kereste, de én csak lefelé vagy Cheryl-re néztem.
 - Eminem és Rihanna közös klipjét fogjuk itt leforgatni. Nem tudom minek és miért kell itt lennem, de valamiért muszáj. A főszereplő csaj pár perce ezelőtt lemondta a felkérést és kéne egy lány, aki eljátssza helyette a szerepet. 
 - Engem felejtsetek el. Nem leszek Eminem és Rihanna videoklip sztárja. - vágta rá Cheryl, miközben karba tette a kezét.
 - Akkor már csak te maradtál. - nézett rám, Eminem.
 - Nem fogom az útszéli lotyódat játszani. - ráztam a fejem.
 - Még egy helyszínen se leszünk a klipben. - kacsintott egyet, majd elment és apám is vele.
 - Ezt meg, hogy értette? - fordultam Cheryl felé.
 - Úgy ahogy mondja. A férfiak nem tudnak rejtett üzenetbe beszélni, ők férfiak. - mosolygott Cheryl. Percekig csak álltunk ott miközben vártunk, hogy valaki szóljon, hogy mit kell tennem vagy valami.
 - Sziasztok. - szólt egy idegen hang mögöttünk.Hirtelen megfordultunk, amikor Dominic Monaghan mosolygott vissza ránk.
 - Atya úr Isten, Dominic Monaghan? Cheryl Gaddass vagyok. - nyújtatta a kezét.
 - Veled fogok a klipben játszani? - kérdezte tőle, Dominic.
 - Nem, én leszek benne. - néztem rá. - Hailie Woodsen vagyok. - bemutatkoztunk egymásnak, majd kicsit beszélgettünk is kicsit, amikor egy sminkes szólt.
 - Hailie! - intett maga felé. Jelezve, hogy menjek oda. Megcsinálták a sminkem és a hajam, majd felhúztam egy bakancsot, rövidnadrágot és egy pólót. Hamar leforgattuk azok a jeleneteket amiket egy lakás féleségben kellett csinálnunk. Persze, Eminem operatőr is volt, így hát bosszúságból állandóan hibát kereset bennem.
 - Állj! - szünetet tartott. - Hailie a fejed kicsit jobbra. - nézett rám.
 - Elegem van. - pattantam fel az ágyról.
 - Miért? - kérdezte Cheryl.
 - Állandóan dirigál. - mutattam Eminem felé.
 - Ez az én klipem lesz, szeretném, ha tökéletes lenne. - mondta gúnyosan, közben karba tette a kezét.
 - Elegem van belőled. Dirigálsz, mindig csak a hibát keresed bennem, mi bajod van? Azért, mert történtek dolgok nem kell csak negatív dolgot látnod bennem. Én befejeztem. - mondta neki mindenki előtt, majd indulóra vettem az irányt, amikor Dominic szaladt utánam.
 - Hailie! Várj! 
 - Nem megyek vissza, ne kérd. 
 - Muszáj lesz vissza jönnöd. Te vagy a megfelelő ember a klipbe, kérlek.
 - Állandóan csak hibát találja bennem - mutattam Eminem felé, mire Dominic nagyon aranyosan kezdett rám nézni. - Jól van, menjünk. - beleegyeztem, majd vissza mentünk a stáboz, ahol újra vettük a jeleneteket. Mikor végeztünk beszálltunk a kocsiba, majd egy kis bárba vettük az irányt. Átöltöztem, majd megcsinálták újra a sminkem és a hajam.
 - Na most üljetek ide le, és csókolózzatok. - mondta ki kerek-perec a rendező. Leültünk egy kis helyre, ahol többször is fel kellett vennünk a jelenetet. Miközben mi végeztük a dolgunk Eminem láttam, hogy nagyon néz minket és teljesen látszott rajta a féltékenység és az idegesség. A nap hátra lévő részében leforgattuk a többi jelenetet, majd a szálloda felé vettük az irányt.

 - Annyira fáradt vagyok. - feküdt le Cher az ágyára. - Fürdeni se bírok már, azt hiszem én alszok. Jó éjt.  - majd utcai ruhában elaludt pillanatok alatt. Épp indultam volna fürdeni amikor valaki kopogott. Gyorsan visszahúztam a pólóm, majd ajtót nyitottam, amikor Eminem nézett rám zsebre tett kézzel.
 - Beszélhetnénk? - kérdezte.
 - Csak ne itt. - majd kívülről becsuktam az ajtót. Kimentünk a szállodából, amikor a környéken kezdünk el sétálni.
 - Miről akarsz beszélni? - tettem karba a kezem és közben próbáltam magam melegíteni, mert hihetetlenül fáztam.
 - Tessék. - rakta rám a Detroit-os pulcsiját. - Kezdjük előről. - állt meg előttem mire csak bólintottam egyet. Egyik pillanatról a másikra karjaiban éreztem magam, ahogyan épp megölel. Fejemet a mellkasára döntöttem, miközben már rezgettem a hidegtől.
 - Rezgetsz. Vissza vigyelek? - nézett a szemembe.
 - Nem fog működni.
 - Mi, hogy vissza vigyelek? Nincs messze a szálloda.
 - Kettőnk között. A te világod a rapp, a zene, az utazás. Nem lesz rám időd. És én? Egy átlagos fiatal lány vagyok. - néztem rá, majd kivettem a zsebemből azt a nyakláncot, amit még egykor neki adtam és a kezébe nyomtam, majd a pulcsijával együtt rohanóra vettem az irányt vissza a szállodába.
Épp egy zebrán haladtam át, nem figyelve semmire csak mentem egyenes. Mikor a zebra közepéhez értem, hatalmas nagy fényszóró világított a szemembe és egy kocsi tartott felém, sietősen. Már reagálni nem tudtam, elugrani nem volt időm és éreztem, ahogyan a hatalmas nagy autó teljesen elgázol. Éreztem a kocsi elejét a bőrömön, amikor össze zuhantam és a fejem az aszfalton koppant..

(Eminem szemszög)
 - Kettőnk között. A te világod a rapp, a zene, az utazás. Nem lesz rám időd. És én? Egy átlagos fiatal lány vagyok. - nézett rám gyönyörű barna szemeivel, amikor a zsebében kezdett matatni és a kezembe nyomta azt a nyakláncot, amit én még a tegnapi nap folyamán Los Angeles egyik kórházának kórtermében hagytam, direkt. Ránéztem a nyakláncra és a következő pillanatban már nem állt előttem, láttam ahogyan sietősen elfut, majd befordul egy másik utcába. Haza felé vettem az irányt, majd másnapra tettem el magam.

Kora hajnalban a telefonom csörgetésére ébredtem fel. Ránéztem a kijelzőre, ami hajnali 4 órát mutatott. Ki az az állat aki ilyenkor zavar? gondoltam magamban, majd nagy nehezen a fülemhez emeltem a telefont.
 - Igen?
 - Eminem?
 - Igen. 
 - Cheryl vagyok.
 - Remek, mondjad mit szeretnél. 
 - Hailie. - majd nagy levegőt vett. - Balesetet szenvedett. - ahogyan meghallottam Cheryl szavait kiesett a telefon a kezemből. Baleset? Hailie? Sírni volt kedvem, de erősnek kellett lennem, így megkérdeztem Cheryl-től melyik kórházba vannak, majd sietősen oda vettem az irányt.